Silicon Valley legyünk, vagy Silicon Glen?

Sokan rosszul értelmezik a Szilícium-völgy szerepét és példáját a világon. A Magyarországon ezzel kapcsolatban eddig megfogalmazott elképzelésekre is vonatkozik ez a megállapítás - válaszolta lapunknak Fleischer Bálint, az amerikai Sun Microsystems Inc. közelmúltban Budapestre látogatott elnökhelyettese. Úgy látja, a hazai modellek, legyen szó a már megvalósult Infoparkról, vagy a még csak tervezett zsámbéki projektről, nem a Kaliforniában már több évtizede működő Silicon Valleyre emlékeztetnek, sokkal inkább a Skóciában működő Silicon Glenre. Az előbbi mozgatórugója a pénz, az utóbbi a korszerű technológiát képviselő cégek ottani letelepítését célozza, gyártás, fejlesztés odatelepítésével.

A Szilícium-völgyben a kellő tőkével rendelkező kockázati befektetők "tárt karokkal" várták a jelentős profithozadékkal kecsegtető ötleteket, technológiai újdonságokat, amelyek megvalósításához a mérnökként, egyetemi tanárként, vagy egyszerűen csak zsenijelöltként tevékenykedett ötletgazdáknál mindenekelőtt a pénz hiányzott. Így fejlődhetett az egykori kétfős garázsvállalkozásból, egyetemi kutatóműhelyből ma már több ezer főt foglalkoztató világcéggé például az alapítók nevét hordozó Hewlett-Packard, vagy az egyetemi, tudásbázisú SUN - Stanford University Network.

Silicon Glennek nevezték el Skóciában a Glasgow, Edinburgh, Stirling, Livingston, Linlithgow, Glenrothes, East Kilbride, Dundee városok által határolt területet, ahol az évek során a fejlett technológiát képviselő kezdő és nagy cégek sora megtelepedett. Ma már szélesebb értelemben használják a kifejezést, lényegében így nevezik a skót számítástechnikai, internet- és csúcstechnológiai ágazat egészét.

A Silicon Glenbe számos nemzetközi nagyvállalat települt. A körzetben található több nagy egyetem is, mint a glasgow-i, az edinburghi, a stirlingi, vagy a dundee-i, amelyek ellátják a megfelelő képzettségű fiatal szakemberekkel az ott tevékenykedő cégeket - derül ki a az interneten elérhető forrásokból.