Variációk légi szállításra

Szállítógépek vásárlása helyett inkább pénzzel járulna hozzá a NATO-tagállamok légiszállítási kapacitásának fejlesztéséhez a HM. A NATO-ban egyre nagyobb igény van a légi szállító eszközpark fejlesztésére, ám a tagországok többsége súlyos hiányosságokkal küszködik ezen a téren, s többen arra kényszerülnek, hogy kelet-európai államok cégeitől béreljenek kapacitásokat. Az érintett államok a 2002-es prágai csúcstalálkozón, hogy ígéretet tettek légiszállítási kapacitásaik fejlesztésére, majd az ismétlődő bírálatok hatására 14 szövetséges állam a júniusi isztambuli konferencián egy közös munkacsoportot alakított a fejlesztések közös megoldása érdekében.

A szükséges légiszállítási kapacitások megteremtését a csoportban részt vevő egyes nagyobb tagországok - Német-, Török-, Francia-, Spanyolország - biztosítanák, a kisebb szövetségesek, köztük Magyarország pedig a költségek egy kisebb hányadának átvállalásával járulnának hozzá a programhoz - közölte Zámbori Mihály. A HM védelemgazdasági helyettes államtitkára szerint amennyiben ez a megoldás nem jár eredménnyel, Magyarország maga is köthet hasonló kétoldalú megállapodást valamelyik nagyobb szövetséges állammal. Meg lehetne oldani a vásárlást egyedül is, ám a több tíz milliárd forintos beszerzés nem lenne költséghatékony, mivel Magyarország a gépeket csak egy-egy konkrét művelet kapcsán tudná hatékonyan kihasználni - tette hozzá Zámbori Mihály.

A honvédség jelenleg öt AN-26-os repülőgépet alkalmaz szállítási célokra, ám ezek egyenként csupán hat tonna hasznos teherrel képesek repülni, s a tervek szerint egy kivételével 2008-ra valamennyit kivonják a hadrendből. Szakértők szerint az öt repülőgép kapacitása együttesen sem megfelelő, ráadásul repülési hatótávolságuk is kicsi, miközben az idén tavasszal Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára is a kérdés megoldására szólította fel a magyar kormányt. A HM tavaly egy három évre szóló keretmegállapodást írt alá a dán DFDS vállalattal meghatározott légiszállítási kapacitás biztosításáról. A DFDS közreműködésével repülhet ki Afganisztánba a kabuli repülőtér védelmét biztosító magyar alakulat is, ám civil vállalkozásról lévén szó, ez a konstrukció sem jelent minden esetben megoldást.

A megkérdezettek szerint a honvédségnek 60-80 tonna szállítókapacitásra lenne szüksége, Korábban szó volt arról, hogy Magyarország az orosz államadósság terhére orosz-ukrán AN-70-es szállítógépeket vásároljon, ám ez végül nem került be az államadósságügy rendezését célzó megállapodásba.

A légiszállítási kapacitások hiányát a gyártó cégek is érzékelik, a következő 20 évben ugyanis világszerte mintegy 500 közepes méretű katonai szállítógép megvásárlására lesz igény.

Kifejezetten a kis és közepes országok igényeinek kiszolgálására épít az olasz Alenia cég is, amely a közelmúltban több kisebb NATO-tagállamnak is ajánlatot tett új fejlesztésű C-27-es repülőgépe eladására. Szakértők szerint a C-27-esek a magyar légiszállítási kapacitás megteremtésénél is szóba jöhetnek lehetőségként, s az olasz cégnél arra is lenne fogadókészség, hogy a gépek leszállításáig maguk biztosítsanak meghatározott légiszállítási kapacitást a honvédség részére. Piaci hírek szerint a kedvező ár/érték mutatója miatt keresett C-27-es gépből négy darab a Gripen vadászgépek fegyverzetére szánt - előzetesen 28 milliárd forintra taksált - öszszegnél lényegesen alacsonyabb áron lenne beszerezhető. Az Alenia az amerikai Lockheed Martin céggel együttműködve néhány éve forgalmazza a 10 tonna hasznos teher, illetve 46 személy vagy akár két terepjáró szállítására alkalmas korszerű gépet, amelyből eddig Olasz- és Görögország egy-egy egy tucatot rendelt, utóbbi további három gépre opciót is lekötve. (NIG)