A kkv-k csak kevés eljárást szabadalmaztatnak
Az európai szabadalmi egyezményhez Magyarország 2003. január 1-jén csatlakozott, az Európai Unióba történt belépéssel pedig csatlakoztunk a közösségi védjegyrendszerhez. E csatlakozások kedvező hatásainak kiaknázásához, az egységes európai piacon való sikeres helytálláshoz azonban szükség van a hazai kis- és középvállalatok iparjogvédelmi tevékenységének erősítésére, iparjogvédelmi tudatosságának elmélyítésére. Ezért született kormánydöntés a magyar szabadalmi rendszer európai integrációjáról, és ezzel egyidejűleg a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének erősítését célzó átfogó intézkedési terv kidolgozásáról.
Az elmúlt év őszén készült el a Magyar Szabadalmi Hivatalban - az államigazgatási és szakmai szervezetekkel egyeztetve - a vállalkozói iparjogvédelmi versenyképességet alapozó cselekvési program, az úgynevezett VIVACE program, amely a kis- és középvállalkozások szellemi tulajdonvédelmi tudatosságának növelését, iparjogvédelmi kultúrájuk fejlesztését szolgálja. Ennek a programnak a végrehajtását az MSZH a kormányzati szervek támogatásával, a szakmai és érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködésben, 2004. január 1-jétől fokozatosan valósítja meg.
Aligha szorul bizonyításra, hogy a kis- és középvállalkozások világszerte meghatározó szerepet töltenek be a gazdaságban, súlyuk Magyarországon is jelentős. Ez a vállalkozói szféra állítja elő a GDP 36 százalékát, és ők adnak munkát a foglalkoztatottak 67 százalékának, több mint másfél millió embernek. Magyarországon az idén március végén összesen 882 503 vállalkozás működött, és a működő vállalkozások túlnyomó többsége kis-, illetve közepes cég volt. A 249 főnél több dolgozót foglalkoztató nagyvállalkozások száma nem éri el az ezret. Magyarországon a kis- és középvállalkozásokon belül különösen magas a tíz főnél kevesebb foglalkoztatottal működő mikrovállalkozások aránya. Jelenleg a működő cégek 96,2 százaléka tízfősnél kisebb.
Az egész magyar gazdaság jövőbeli versenyképessége szempontjából - mindenekelőtt e vállalati kör meghatározó gazdasági súlya, foglalkoztatási szerepe miatt - kiemelkedően fontos a kis- és középvállalkozások megerősödése és teljesítményének lényeges javulása. Éppen ezért érdemel különös figyelmet az a tény, hogy a gazdasági versenyképesség alakulása szempontjából meghatározó jelentőségű innovációs tevékenység területén kedvezőtlen tendenciák mutatkoznak ebben a vállalati szektorban.
A Magyar Innovációs Szövetség által, nyolcezer vállalat bevonásával készített legfrissebb felmérés kimutatta, hogy a kis- és középvállalatok jelentős részének kutatás-fejlesztési aktivitása alacsony, innovációs tevékenysége gyenge. Az ebbe a kategóriába tartozó vállalatoknak mindössze 2-3 százaléka, azaz megközelítően 2-3 ezer vállalkozás tartozik az eredeti ötletek kidolgozására alkalmas, úttörő, tudásintenzív cégek közé. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a saját kutatás, a szabadalomvásárlás, a technológiatranszfer iránti igény a kis- és középvállalkozások körében nagyon alacsony. A megkérdezett cégeknek csupán 11 százaléka tervez saját kutatást, 2 százaléka szabadalom- és licencvásárlást, 5 százaléka külső kutatás-fejlesztési megbízást. A kis- és középvállalkozások 80 százalékában nincs kutatás-fejlesztéssel főállásban foglalkozó alkalmazott, és mindössze 5 százalékuknál van hatnál több kutató-fejlesztő dolgozó. A magyar kis- és középvállalkozások csaknem 80 százaléka még csak az első vagy második generációs innovációs folyamat szerint dolgozik. (Az első generációs innovációs folyamatra a technológiafejlesztés, a másodikra a technológia és a piaci igények összehangolása a jellemző. A legfejlettebb országok az ötödik generációs fejlődési szakaszban vannak, ahol az együttműködő innovációs rendszerek kiépítése a jellemző.)
A tudományos és műszaki eredményesség mércéjének tekintett egyik mutató, az Európai Szabadalmi Hivatalnál tett szabadalmi bejelentések egymillió lakosra jutó száma alapján - az Eurostat adatai szerint - Magyarország a 2001-ben regisztrált évi 18,9 szabadalmi bejelentéssel a kelet-közép-európai országok között az egyik vezető helyet foglalja el, látszólag tehát jól állunk. Ha azonban az EU15 "régi" tagállamának átlagát tekintjük - ami 2001-ben 161 volt -, már teljesen más a helyzet. Ez a mutató Németországban 309,8, Finnországban 337,8, Svédországban 366,6 volt - igaz, Portugáliában csak 5,5, Görögországban pedig 7,7. Elgondolkoztató viszont, hogy Spanyolországban 24,1 az arányszám.
Magyarországon a nemzeti úton tett iparjogvédelmi bejelentések együttes száma 1998 és 2003 között 10 459-ről 11 284-re növekedett. Ennek 51,4 százaléka 2003-ban hazai bejelentőktől származott, és ezen belül egyharmaduk egyéni, kétharmaduk pedig intézményi bejelentés volt. A szabadalmi bejelentések esetében fordított a helyzet: 756 hazai szabadalmi bejelentésből viszonylag szerény mértékben részesedtek (166 bejelentéssel) a magyar intézményi bejelentők (vállalatok, kutatóintézetek stb.), a bejelentések nagy része (590 bejelentés) pedig egyéni bejelentőktől, feltalálóktól származott.
A hazai intézményi szabadalmi bejelentések - 166 bejelentés - sorából azonban szinte teljesen eltűntek a kis- és középvállalkozások, valamint a kutatóintézetek.
