Evés-ivásra költjük a legtöbbet

Noha a magyar lakosság fogyasztása folyamatosan nő, mértékében elmarad a nyugat-európai, illetve a régióbeli országok szintjétől - derül ki a GfK Prisma adataiból. Kiugró a fogyasztás dinamikája: a hazai kiskereskedelmi forgalom 1998 és 2003 között 71 százalékkal bővült. Ehhez képest Lengyelországban ebben az időszakban 47, Spanyolországban 29 százalékos forgalombővülést mutattak a statisztikák. A fogyasztás szerkezete is erősen eltér a nyugati mintától. Nálunk ugyanis sokkal kevesebb jut oktatásra, kultúrára és egészségügyre, a fogyasztók pénzük jó részét valamelyik boltban hagyják. Tavaly a háztartási kiadások 27 százaléka élelmiszerre, italra és dohányárura, 23 százalék lakásfenntartásra, 21 százalék közlekedésre, 16 százalék kultúrára, oktatásra, sportra és üdülésre, 6 százalék ruha és lábbelire, 4 százalék egészségügyre és testápolásra, 3 százalék pedig egyéb célokra ment el. Egy magyar háztartás kiadása az elmúlt évben 1923, egy spanyolé 3789 euró volt. (Nszab, 1. old.)