Külföldi missziók tartalékosokkal

Megkezdődött az önkéntes tartalékos rendszert szabályozó új jogviszony kidolgozása a Honvédelmi Minisztériumban (HM), amely a szükséges állomány eddigi sikertelen feltöltési kísérletei után fontos változásokat vezet majd be. Lényeges különbség az eddigiekhez képest, hogy az új koncepció szerint a leendő tartalékosokat a katonai szolgálat időszakában minden tekintetben azonos szinten kezelnék a szerződéses katonákkal, ami azonos illetményt is jelent. A katonai szolgálaton kívül - a szerződésben eltöltött évek számától függően - ún. "rendelkezésre állási díjat" is kapnak majd. Ennek mértéke egy év után egyhavi, két év után kéthavi, a további években évente háromhavi illetmény kifizetése a kötelező szolgálati idő letöltése után.

Az elképzelések szerint - mivel azonos jogállásúak lesznek - a tartalékosok szintén részt vehetnek majd a jól fizető külföldi szolgálatokban is - tudtuk meg Szabó Zsolt őrnagytól, a HM médiaosztályvezető-helyettesétől. Eddig ez a sokak számára vonzó lehetőség csupán a szerződéses állomány számára volt biztosított.

A tartalékos beosztások feltöltése során a HM alapvetően a Magyar Honvédségből kiáramló, jól kiképzett szerződéses állománnyal számol, így a kiképzési költségek nagy része megtakarítható. Évente átlagosan ezer fő szerződése szűnik meg, akik közül toborzás útján kívánják biztosítani a szükséges 3-4 ezer fős létszámot. Az önkéntes tartalékos rendszer jelentősen (80-90 százalékkal) olcsóbb, mintha ugyanezen beosztásokban folyamatosan szerződéses katonákat alkalmaznának. A jelenleg szerződésben lévő mintegy 100 fő önkéntes tartalékos bér- és egyéb (ellátás, további kiképzés) költsége évente körülbelül 70 millió forint. Az új koncepció szerinti 3500 fő körüli létszám rendszerben tartása nem érné el a 3 milliárd forintot.

Mint ismeretes, az önkéntes tartalékos rendszert 2002 novemberében vezették be a Magyar Honvédségnél. A jogi háttér kialakításával szabályozták a toborzással, jelentkezéssel, katonai szolgálattal, kiképzéssel, pénzügyi és egyéb ellátással kapcsolatos feladatokat. Ugyanebben a hónapban célzott toborzással, levélben szólítottak meg közel 5000 tartalékos hadkötelest, amelyből viszont csak mintegy 700 fő válaszolta azt, hogy szívesen kötne szerződést. Ők is csak abban az esetben, amennyiben garanciát kapnak arra, hogy munkaviszonyukat a munkáltató a katonai szolgálat miatt nem mondja fel. A következő időszakban 98 fővel történt szerződéskötés, a jelentkezők további, nagyobb hányada azért lépett vissza, mert a munkáltatói támogatói program hiányában munkahelyük elvesztésétől féltek. A Világgazdaság érdeklődésére a HM-ben elmondták, hogy a program kiadása - amely kompenzálná a munkáltatót az alkalmazottja katonai szolgálata miatti kieső munkaidőre (adókedvezménnyel) és védené a szolgálatot teljesítő tartalékos-munkavállalót - a több területet érintő egyeztetések miatt még mindig késik, így változatlanul lassítja a további toborzást.