Nyolc projekt brüsszeli vizsgán
A tét 825 millió "kohéziós" euró (azaz több mint 207 milliárd forint) hatékony elköltése, amiből 409 millió euró jut a közeledés és 416 millió a környezetvédelem fejlesztésére. Mindegyik projekt esetében fontos tehát a jóváhagyó döntés az Európai Unió részéről, mert csak így biztosítható a Magyarország számára rendelkezésre álló keret felhasználása 2006 végéig - szögezte le lapunknak nyilatkozva Uszta József, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) illetékes főosztályvezetője. A leszerződésre váró pénznél figyelni kell továbbá az 2004. május 1-jéig érvényben volt előcsatlakozási (kohéziós) ISPA-program megmaradt keretének felhasználására is, ami a közlekedésnél 141 millió, a környezetvédelemnél pedig 147 millió euró. Bizakodásra ad okot, hogy a közösségi források felhasználásában az EU nyolc új kelet-közép-európai tagja között Magyarország kifejezetten jól teljesít: Szlovénia és Szlovákia után az előkelő harmadik helyen áll a kifizetések és a szerződéskötések arányát tekintve.
Az EU illetékesei eddig a budapesti központi szennyvíztisztító telep és az M0-s körgyűrű keleti szektorának megépítése, továbbá a polgári légi közlekedés fejlesztését szolgáló radarrendszer ügyében fejezték be a projektfelmérést. Ugyanennek a munkának az első szakasza most zajlik a Zalaegerszeg és térsége, illetve a Veszprém és térsége szennyvíz-elvezetési és -kezelési projekt, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási program esetében. Uszta József arra számít, hogy Brüsszel részéről az év végéig lezárul ez az értékelési folyamat. Vagyis megtörténik a Budapest-Cegléd-Szolnok- Lökösháza vasútvonal rehabilitációjára, az észak-alföldi ré-gió ivóvízminőség-javítására vonatkozó projektek átfogó elemzése is.
A három közlekedési projekt közül a radarrendszer fejlesztése hozzájárul az egységes európai égbolt (a légiforgalmi irányítási rendszerek és eljárások európai összehangolása és integrációja) megteremtéséhez és növeli a polgári légi közlekedés biztonságát. Az M0-s körgyűrű keleti szektora megépítésével Budapest belterületén csökken a tranzitforgalom, mérséklődik a zajterhelés és a gépjárművek károsanyag-kibocsátása, s lakhatóbbá válik a környezet. A Budapest-Cegléd- Szolnok-Lökösháza vasútvonal rehabilitációjával csökken az utazási idő, nő a környezetbarát vasúti közlekedés versenyképessége.
A környezetvédelmi projektek hozzájárulnak a csatlakozási tárgyalásokon vállalt derogációs kötelezettségeink teljesítéséhez és környezeti értékeink megóvásához - hangsúlyozta a továbbiakban az NFH főosztályvezetője. Elmondta, hogy például a Veszprém projekt a Balaton-felvidéki nyílt karszt- és az ivóvízbázis, valamint a Balaton vízvédelmét szolgálja. Az észak-alföldi régió ivóvízminőségét javító projekt főként az arzén, továbbá a vas, mangán, nitrit által okozott káros élettani hatások kiküszöbölését célozza. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei projekt keretében pedig eltűnik csaknem kétszáz korszerűtlen hulladéklerakó.
