Prioritási sorrend a védelmi beszerzésekben

Az utolsó sorkatonák leszerelésével november 3-án létrejön az önkéntes haderő. Ez növeli, vagy éppen csökkenti a honvédség beszerzési igényeit?

Az ellátással kapcsolatos szükségletek nem változnak, a fegyverzet és a felszerelések szintén megmaradnak. Egy-két speciális eset, így az őrzés-védelem kiszervezése persze az önkéntes haderő megteremtésével függ össze, de összességében azt tudom mondani, hogy a sorkatonaság megszüntetése nem okoz nagyobb változást a védelmi beszerzésekben.



Az eddig napvilágot látott információk szerint jövőre a tervezettnél kevesebb pénz juthat a honvédelemre. Mennyiben korlátozhatja ez a nagyobb beszerzési programokat?

A Pénzügyminisztérium még nem határozta meg, hogy a honvédelmi tárca mekkora összegre számíthat a költségvetésből 2005-ben, így egyelőre nem tudunk pontos kalkulációkat készíteni a beszerzésekre vonatkozóan sem. A gépjármű- és URH-rádió-programra fordítandó öszszegek nagysága ugyancsak a jövő évi költségvetéstől függ, éppen ezért még nem tudunk pontosan ütemezni. Mindenesetre, amenynyiben a korábbi tervekhez képest valóban kevesebb pénz jut fejlesztésekre, akkor prioritási sorrendet állítunk fel a beszerzések fontosságát szem előtt tartva.



Az idén mekkora összeget költenek el a beszerzési hivatalban fejlesztésekre?

Az előbb említett három programot nem számítva, valamivel kevesebb mint 50 milliárd forint értékű beszerzést vezénylünk le az idén. Emellett azonban a honvédelmi tárca maga is költ fejlesztésekre, igaz, ezek értéke egy nagyságrenddel kisebb, mint a beszerzésekre a hivatalban feladott megrendeléseké.



A gépjárműbeszerzés

kapcsán mikor várható előrelépés a közúti összkerék-meghajtású járművek kategóriájában, ahol már több mint két éve jogvita is hátráltatja a programot?

A jogi eljárás továbbra sem zárult le. Már másodfokon van az ügy, s bízunk benne, hogy hamarosan számunkra kedvező végső döntés születik, ám addig nem lehet előrelépni. A járművekre nagy szükség lenne a honvédségnél, igaz ennél is fontosabb a vásárlás a terepjáró kategóriában. Itt a hivatal a Rába Járműgyártó Kft.-vel kötött egy keretszerződést, s a beszerzés rendben folyik. A cég a már feladott megrendelések mellett további 400 jármű leszállítására is ajánlatot tett egy kétéves program keretében, ám erről egyelőre nem született döntés.

Hogy áll az URH-rádiótender ügye, ahol a győztes Kongsbergnek bizonyos szoftverhiányosságokat kell pótolnia a honvédség által rendelt eszközökön?

Az Országos Rejtjelfelügyelet egy ideiglenes engedélyt adott ki a Kongsberg által legyártott eszközökre, s a cég a végleges engedélyre vár. Ehhez természetesen pótolniuk kell azokat a hiányosságokat, amelyeket a honvédelmi tárca szakértői megállapítottak a készülékeknél. A szükséges feladatok elvégzésére a vállalat év végéig kapott határidőt, a készülékek átvétele elvileg ezt követően kezdődhet el.

Régóta lebegtetik az újabb híradós pályázatok meghirdetését. Lehet már tudni,

mikor teszik ezeket közzé?

A tenderek kiírását a haditechnikai beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet módosítása is hátráltatta, amelyre az európai uniós csatlakozás miatt volt szükség. A jogszabály elkészült, s a hivatal szakértői most az ajánlati felhívások tervezeteiben is átvezetik az ezzel összefüggő módosításokat. A tenderdokumentációkat egy-egy független jogi és műszaki szakértővel átvizsgáltatjuk, hogy a kiírások minden követelménynek megfeleljenek és támadhatatlanok legyenek. Ezzel együtt a pályáztatást mindenképpen még az idén el akarjuk indítani. Első körben négy tendert írunk ki többsávú VHF-UHF, illetve RH-készülékek, további tábori híradós rendszerek beszerzésére, valamint a rendszerintegrációs feladatok elvégzésére.



Labdába rúghatnak-e a magyar cégek az újabb tendereken?

Az új közbeszerzési törvény európai uniós megjelentetési kötelezettséget ír elő minden pályázatnál bizonyos összeghatár felett. Ennek ellenére optimista vagyok abban a tekintetben, hogy a szakmai szövetségekbe tömörült hazai cégeknek van a legtöbb információja a honvédség szükségleteivel kapcsolatban, s több vállalat a HM Technológiai Hivatalával is végrehajtott már közös programokat. Éppen ezért arra számítok, hogy a szóba jöhető külföldi nagyvállala-tok nem is önállóan, hanem a magyar cégekkel együttműködve indulnak majd el a tendereken.



Hogy áll a NATO által finanszírozott a légiirányítási és a repülőtér-fejlesztési program?

Mindkettő a tervezett menetrendnek megfelelően halad. A veszprémi légiirányítási központ építési munkálatai határidőre befejeződtek, s jövő év elején a technikai eszközök telepítése is megkezdődhet. Hasonló a helyzet a kecskeméti és a pápai repülőtér esetén. Mindkét helyen több fejlesztés van még hátra, de a munkálatok a megfelelő ütemben folynak. Kecskeméten előrébb tartanak a beruházásokkal, de Pápán sincs lemaradás. Itt jelenleg a fénytechnikai berendezések korszerűsítése és különböző hangárok építése folyik.



Problémásabb a Zengőre tervezett radarállomás ügye. Újabban a Tenkes- és a Hármas-hegyet említik lehetséges helyszínként.

Az ügy megvizsgálása érdekében felállt tárcaközi bizottság későbbre halasztotta álláspontja kialakítását, így egyelőre nem látjuk, mi lesz a beruházás sorsa a továbbiakban. Ezzel szemben a másik helyszínen, Békéscsabán jó ütemben, problémák nélkül haladnak a munkálatok: az építkezés befejezéséhez közeledik, s heteken belül megkezdődhet a lokátorok telepítése is.