A dohányzás elleni küzdelem középmezőnyében
A tanulmány szerzői hat dohányzásellenes intervenciót vettek figyelembe, melyek a Világbank 2003 júniusában kiadott, A dohányzás visszaszorítása dióhéjban című kiadványa szerint költséghatékonyak a dohányzás viszszaszorításában és a dohányzás okozta megbetegedések és halálozások csökkentésében. Ezek a következők: a cigaretta és más dohánytermékek adójának emelése, a közterületi és munkahelyi dohányzás tilalma, illetve korlátozása, a dohánytermékek marketingje minden formájának betiltása, a fogyasztók tájékoztatásának erősítése, nagy, feltűnő figyelmeztető feliratok a dohánytermékek csomagolásán, illetve a dohányzásról leszokás elősegítése többek között a nikotint helyettesítő kezelés és más, a leszokás valószínűségét növelő beavatkozások hozzáférhetőségének növelése révén.
E listán Magyarország a 28 országból a középmezőnyben, a 11. helyet foglalja el, a most csatlakozott országok közül Málta és Lengyelország megelőznek bennünket.
A beszámolóban közölt összpontszámok arra utalnak, hogy országunk három területen marad el jelentősen az éllovasoktól. Az egyik a közterületi dohányzás elégtelen szabályozása, a másik pedig a dohányzás elleni küzdelem finanszírozásának a helyi igényekhez és a nemzetközi javaslatokhoz képest is alacsony szintje.
Legjelentősebb azonban az elmaradásunk a dohánytermékek ára (ennek egyik fő összetevője az adótartalom) vonatkozásában.
A második helyezett Egyesült Királyság - nem utolsósorban a jelentős cigarettaár-emeléseknek köszönhetően - Európában az egyik legalacsonyabb tüdőrák-halandóságot mondhatja magáénak, miután a hatvanas években a jelenlegi magyarországi helyzethez volt hasonló e megbetegedés előfordulása.
A tanulmány legfőbb tanulsága, hogy Magyarország jóval többet tehet a dohányzás visszaszorítása érdekében. Évi 28 ezer magyar polgár esik áldozatul a dohányzásnak évente, világelsők vagyunk a férfi tüdőrák előfordulásában és mindkét nemben világelsők a szájüregi rákok előfordulásában. Mindkét betegség döntően a dohányzással függ össze. Többen halnak ma meg Magyarországon dohányzás következtében, mint túlzott alkoholfogyasztás, közúti balesetek, kábítószer-fogyasztás, gyilkosság, öngyilkosság és fertőző betegségek miatt együttvéve.
Bár a népegészségügyi program keretében kidolgoztak egy dohányzásellenes akciótervet - néhány program meg is valósult ennek keretében, például egy a fiatalokat megszólító médiakampány -, mégis elégtelen a dohányzás elleni határozott fellépésben.
Az adóemelés a leghatékonyabb dohányzásellenes intézkedés: a Világbank szerint a cigaretta kiskereskedelmi árát tíz százalékkal emelve a termék iránti kereslet hat százalékkal, az összhalálozás pedig 1,5-del csökken. Ezt a számítást Magyarország esetén alkalmazva azt kapjuk, hogy egy tízszázalékos kiskereskedelmi áremelést eredményező jövedékiadó-emelés elmaradása egy adott évben 2181 - az adóemelés megvalósításával egyébként elkerülhető - dohányzással összefüggő többlethalálesetet okoz. A kormány tehát ennyi dohányos felett mond halálos ítéletet, amikor jövőre nem emeli a jövedéki adót. Pedig a cigarettaadó-emelés mind az állami költségvetésnek, mind a lakosság egészségének jót tesz: növeli a nettó adóbevételt, miközben csökkenti a fogyasztást.
