Biológiai szerek reumatológiai betegségekre
A reumatológia számos ízületi és gerincbetegség gyógyításával és kezelésével foglalkozik, a biológiai terápia azonban a gyulladásos reumatológiai betegségeknél, ezen belül például a reumatoid arthritisben alkalmazható sikerrel. A gyulladásos reumatológiai betegségek jelentős része több szervrendszert érintő, autoimmun betegség. Magyarországon több mint 50 ezer ember szenved csak reumatoid arthritisben, amely - mint régi neve (krónikus sokízületi gyulladás) mutatja - több ízület merevségét, duzzanatát és mozgáskorlátozottságát okozhatja. A betegek többsége nő. A betegség általában fiatal felnőtt korban kezdődik, lefolyása évtizedekig tarthat. Leggyakrabban a kéz és a láb kisízületeit érinti, de nagyízületekben is előfordulhat. A gyulladás következtében a megduzzadt ízületek fájnak. Az ízületi rés beszűkül, majd el is tűnhet. Az ízületi porc elpusztul, emiatt a mozgás egyre korlátozottabb, az egyszerű mozgás is nehézséget okoz (cipőfűzés, írás, felállás). A beteg életkilátása akár tíz évvel csökkenhet egészséges kortársaihoz képest.
A reumatoid arthritis néha csak egy ízületet támad meg, gyakrabban egyszerre számos ízületet érint. A betegség jellegzetessége, hogy a szervezet immunrendszere saját ízületei és az azokat körülvevő lágy szövetek ellen fordul. Egyik változata 16 éves kor előtt jelentkezik, ezt hívjuk juvenilis idiopatias arthritisnek, azaz gyermekkori ízületi gyulladásnak. Mivel immunrendszerünk rendellenes működésének oki háttere még ma sem teljesen tisztázott, a korábban alkalmazott reumatológiai terápiák főként a tünetek enyhítésére, fájdalomcsillapításra voltak alkalmasak. A biotechnológiai eredmények lehetővé tették olyan biológiai válaszmódosító szerek kifejlesztését, amelyek az eddigieknél hatásosabban csökkentik a gyulladás aktivitását, hosszú távra lefékezik a betegség progresszióját (megnövelik a tünetmentes időszakot).
A reumatoid arthritisben a krónikus gyulladás egyik legfontosabb tényezője a tumor-nekrozis faktor-alfa (TNF-alfa) nevű citokin, amelynek a gyulladásos és a fájdalmakat előidéző folyamatokban központi szerepe van, tehát a TNF-alfa citokin blokkolásával terápiás hatást érhetünk el. A biotechnológia segítségével egy amerikai gyógyszercég volt az első, amely előállított egy oldható TNF-alfa receptort, amely leköti a feleslegben levő biológiailag aktív trimer TNF-alfát, így csökkenti a szervezet TNF-alfa-feleslegét. Ez a szer volt az első és ez idáig egyetlen olyan biológiai terápia, amelyet fiatalkorú (16 évnél fiatalabb) betegek esetében is engedélyeztek az egészségügyi hatóságok.
A gyulladások gyakori ismétlődése miatti gyors állapotromlást annál eredményesebben lehet megakadályozni, minél korábban ismerik fel és kezelik a reumatoid arthritist. A Reumatológiai és Fizioterápiás Szakmai Kollégium 2004-ben elkészítette azt a módszertani levelet, amelyben a gyulladásos reumatológiai betegségekben alkalmazható biológiai terápiákat írja le. A módszertani levél részletesen ismerteti az alkalmazható biológiai terápiák jelentőségét, azon gyulladásos ízületi betegségeket, ahol alkalmazásuk indokolt. Meghatározza az anti-citokin-terápia klinikai hatásait és kockázatait, a betegek kiválasztásának szempontjait, a szükséges ellenőrzéseket és az alkalmazás gyakorlati kivitelezését. Emellett megtalálható benne a biológiai terápia egészség-gazdaságtani elemzése is.
A reumatológiai betegségek hazai gyógyításában az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet úttörő szerepet lát el. Az intézetben gyógyító-, oktató- és kutatómunka folyik. Az intézet ad otthont a néhány hónapja megalakult Országos Arthritis Centrumnak, amely a magyarországi arthritiscentrumok működését irányítja. A centrumhálózatot a hazai gyulladásos ízületi kórképek kutatására, felismerésére és kezelésére, a betegek életminőségének javítására hozták létre. Az intézet kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy a más kezelésekre nem reagáló, súlyos gyulladásos kórképek esetében a legkorszerűbb biológiai terápiát alkalmazhassák.
