Parkosítás ellentmondásokkal
Az ipari parkok fejlődése az elmúlt három évben elsősorban a parkokba betelepült kis- és közepes vállalkozásoknak volt köszönhető. Tavaly például csaknem 250 új kis- és közepes vállalkozás kezdte meg működését a parkokban, ez egyben azt is jelenti, hogy 2004-ben már 9 ezerrel többen, összesen mintegy 140 ezren találnak munkahelyet ezeken a helyeken.
A kis- és közepes vállalkozások ipari parkokba történő betelepítésének elősegítése egyebek mellett azért lett nagyon időszerű, mert a termeléssel és ipari jellegű szolgáltatással foglalkozó mikro-, kis- és közepes vállalkozások jelentős hányadának nem olyan a telephelye, amely az Európai Unió által megszabott feltételeknek megfelel - például lakóövezetben dolgoznak.
Negyedévvel ezelőtt, pontosabban 2004. július 15-én 21 fővel megalakult az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsa, amelynek elnöke Pongorné Csákváry Marianna, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára. A szervezet megalakítását az tette szükségessé, hogy az ipari parkok fejlődése új szakaszba érkezett: az ipari park címet elnyert 165 projekt többsége - mintegy 145 park - napjainkra már rendelkezik azzal az alap-infrastruktúrával, amelyek lehetővé teszik a betelepülő vállalkozások számára az Európai Unió normáinak is mindenben megfelelő, korszerű telephely létesítését.
Mindezen túl a parkok többsége rendelkezik olyan menedzsmenttel, amely képes a park továbbfejlesztésére, valamint az ipari park térségében működő vállalkozások együttműködésének szervezésére. Az ipari parkok fejlődése abban a tekintetben is új szakaszba került, hogy a további fejlődési programja már egyre kevésbé lehet pusztán néhány közvetlenül érintett tárca, s közöttük is a programért felelős GKM "belügye". Az üzleti, vállalkozási és innovációs infrastruktúra egyre integránsabb rendszerelemét képezik hazánkban az ipari és technológiai parkok, és ehhez elengedhetetlenül szükséges a program távlatos fejlesztési irányainak kijelölése, a támogatáspolitika megújítása és a szabályozási lehetőségek bátrabb kihasználása. Legfőképpen pedig azért beszélhetünk új fejlődési pályáról, mert az ipari parkok maguk is az elmúlt évek alatt "felnőtté" váltak.
Jelenleg már az ország valamennyi régióját sűrűn behálózzák az olyan parkok, amelyek regionális gazdaságfejlesztő hatása, gazdaságszervező hálózata legalább kistérségi léptékű. Egyebek mellett ezért fontos, hogy ezzel az igen értékes gazdaságfejlesztési eszközzel, a kis integrálóegységek intézményes összefogásával, az egyedi jó tapasztalatok terjesztésével sokszorozzák meg az ipari park program hatását, javítsák eredményeit.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak mint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése szakmai felelősének feladata olyan megoldásokat keresni, amelyek lehetővé teszik az - egyébként meglehetősen tőkeszegény - ipari parkok számára azt, hogy ne csak zöldterületeket kínáljanak a betelepülni szándékozóknak, hanem a vállalkozás igényei szerint kialakított telephelyet, üzemcsarnokot és egyéb szolgáltatást kínáljanak, kedvező bérleti vagy lízingkonstrukcióban.
Az ipari parkok további fejlesztési "csapásiránya" elsősorban az innovációs tevékenységek technikai és szakmai hátterének kialakításában, valamint a vállalkozóknak nyújtott magas színvonalú szolgáltatások kiépítésében jelölhető meg. Az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának 2004. szeptember 23-ai ülésén véglegesítették az öt munkabizottság programját, amelyek valamennyi fontosabb fejlesztési cél eléréséhez dolgoznak ki programokat. A kidolgozott programok beépülnek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium napi munkájába, illetve a Nemzeti fejlesztési tervbe. Ez utóbbit garantálja az, hogy a tanácsban és a munkabizottságokban minden olyan tárca és a Miniszterelnöki Hivatal országos hatáskörű hivatalainak vezető szakértői dolgoznak, akik egyébként is felelősek a nemzetgazdaság egészét átfogó programok kialakításáért.
A táblázat adatai a parkok gazdasági mutatónak ellentmondásos fejlődését mutatják. Egyfelől sikerként könyvelhető el, hogy az ipari parkok területe 250 hektárral nőtt. Igen örvendetes az, hogy a foglalkoztatottak száma egy év alatt 11 ezerrel emelkedett, ami elsősorban az újonnan betelepült 250 vállalkozásnak köszönhető. Másfelől azonban a betelepült vállalkozások beruházásai nyolcmilliárd forinttal csökkentek, és ez elsősorban néhány nagy cég kivonulása miatt történt így; például Szombathely (Philips), Székesfehérvár (IBM). A 2003-ban betelepült vállalkozások átlagosan 32 millió forint befektetéssel kezdték el a parki működésüket. Mindent egybevetve: 2003-ban az ipari parkok fejlődése kimondottan a kis- és közepes vállalkozásoknak köszönhető!
(Ipari Park Program: www.parkinfo.hu )
