Az információs társadalom és az egészségügy
A tudás alapú gazdaság és az információs társadalom legfőbb közös célja az egyén és a közösség életminőségének, életkörülményeinek javítása. E cél elérésének eszköze a bekapcsolódás lehetőségét biztosító dinamikus, tudás alapú gazdaság létrehozása, a felgyorsított fenntartható gazdasági növekedés megteremtése, a munkanélküliség csökkentése, valamint a szociális védelmi rendszer modernizációja. A gazdaságpolitikai célok valóra váltásának közvetlen eszközei a tudás alapú gazdaságot előkészítő gazdasági reform és - az emberi tudásba való befektetés révén - az európai szociális modell erősítése.
E gondolatok nem új keletűek, hiszen már a nyolcvanas években megfogalmazódott az informatika kiemelt szerepe. Ám tényleges realizálódása az ezredfordulóig váratott magára. A "türelmi idő" azonban nem volt céltalan időfecsérlés, hiszen az információs társadalom feltételrendszerének kialakulása időt igényelt. A társadalom és a gazdaság egészét érintő új gazdaság megjelenése számos műszaki (távközlési és informatikai) feltétel megjelenésével együtt vált csak lehetővé, nem is szólva arról, hogy a korszerű információs és kommunikációs technológia csak akkor lehet a változások katalizátora, ha ezzel egyidejűleg kialakul azok alkalmazásának - mint tudásközvetítőnek - a társadalmi igénye is.
A korábbi kormányzati stratégiák általában szűkebb tartalommal fogalmazták meg jövőképüket. Ugyanez igaz az Európai Unióra is, amely fokozatosan jutott el a lisszaboni elvek, vagyis az eEurope-jövőkép felvázolásához. Az eEurope 2002 cselekvési terv célja, hogy az információs társadalom egész Európa előnyére váljon. Ennek keretében jelölték ki azt az alábbi három, tizenegy területet magában foglaló fő irányt, amelyekre az erőfeszítéseket koncentrálni kell: olcsóbb és gyorsabb internet-hozzáférés (szélessávú internet, e-research, e-security), beruházás emberekbe és készségekbe (e-education, e-working, e-accessibility), az internet használatának ösztönzése (e-commerce, e-government, e-health, e-content).
Magyarországnak tehát olyan átfogó stratégiát kellett alkotnia - magyar információs társadalom stratégia (MITS) -, amellyel hazánk képes felvenni a lisszaboni stratégia ütemét, azaz versenyképes tagként globális viszonylatban is lépést tart az európai gazdasági renddel.
Az egészségi állapot az életminőséget alapjaiban befolyásoló tényező. Az egyén egészségi állapotának megőrzését, az egészségügyi ellátórendszer és a fenntartó (egészségbiztosítási) rendszer működését döntő mértékben határozza meg ezek milyensége. A mindenkori társadalmi-gazdasági-politikai struktúra feladata a működéshez szükséges feltételek biztosítása és folyamatos fenntartása.
A tágabb értelemben vett egészségügyi ellátórendszerek szolgáltatási jellegűek, és összetett, egymással sokszorosan öszszefüggő igényeket kell kielégíteniük. Vagyis a megelőzés, a gyógyítás, a rehabilitáció, a tudományos kutatás, az oktatás és a továbbképzés intézményrendszerei ugyan egyedileg is meghatározó szerepkörrel bírnak, de hatékony együttműködésük a globális egészségügyi rendszer működésének meghatározó kritériuma is egyben. Tehát a megváltozó szükségleteket követő egészségügy szolgáltatási célú, külső hatásokra is érzékeny, ciklikus rendszernek fogható fel, amely állandóan változó, összetett szükségletet elégít ki (felkutat, vizsgál, értékel, törvényi kereteket dolgoz ki), és az ehhez szükséges feltételrendszert is megteremti (materiális és immateriális feltételek megteremtése és rendszeres karbantartása).
A MITS alkotói a kezdetektől tudatában vannak annak, hogy az intelligens, korszerű információs és kommunikációs technológia eszközrendszereit alkalmazó egészségügy kulcsszerepet tölt be az állampolgárok életminőségében.
A MITS szerves részét képező egészségügyi és szociális ágazati információs stratégia (MITS-esz) választ ad a rendszer működéséhez szükséges informatikai paradigmaváltásra. A tennivalók a nagy műveleti sebességű, osztott, az egyénekre lebontott szintig terjedő mikro-adatbázishálózat kiépítésétől kezdve, egészen az egyes szaktudományok eredményeit karbantartó és szakértői tanácsadói szolgáltatásokat prezentáló adattárházakig terjednek. Az internetes hálózatok mára már túlléptek az egyszerű adattovábbításon, és létrejöttek - a szolgáltatások sokféleségét biztosító - intelligens telekommunikációs rendszerek is.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) kezdetektől fogva az egyik legfontosabb fő iránynak tekintette az e-egészségügy megvalósításának támogatását és szem előtt tartotta, hogy az Európai Unió eEurope stratégiájában is kitüntetett helyet foglal el az ún. e-health. Az IHM - az egészségügyi és szociális ágazattal kötött együttműködési megállapodásai keretében - közvetlen támogatást nyújtott az ágazati stratégia elkészítéséhez, a többféle szolgáltatást megvalósító Dr. Info egészségügyi portál beindításához, az egészségügyi informatikai szabványok honosításához és bevezetéséhez, az egészségügy informatikai kutatás-fejlesztési eredményeinek hasznosításához, és nem utolsósorban az e-egészség program működési feltételeinek megvalósításához.
Jelenleg az út elején járunk. Ahogy az európai informatikai kutatás-fejlesztési programok előzetesen már jelezték, informatikai felzárkózásunkkal egy időben eleget kell tennünk a tartalomfejlesztés, az információs és kommunikációs technológiák - genetikai információkat is magukban foglaló bioinformációk - kutatása, fejlesztése és az eredmények elterjesztése kapcsán felmerülő további igényeknek is.
