Az informatika jelentősége a kórházakban
Az elmúlt évtizedben az egészségügy egyes területein tapasztalt látványos fejlődésben az informatika térhódítása sikerterületet jelent a minőségügyi rendszerek kiépítése mellett. A Magyar Kórházszövetség örömmel fogadta az információpolitika egységes szabványrendszerre épülő, osztott finanszírozású fejlesztési program indítását az egészségügyi szolgáltatók informatikai rendszereiben.
Az egészségbiztosítási alap jelenlegi költségvetési keretei és lehetőségei nem nélkülözhetik azt, hogy a jövő egészségesebb társadalmának megteremtéséhez szükséges forrásokat és ezek fedezetét ne össztársadalmi teherviseléssel biztosítsuk. Ezt az egészségüggyel - e vonatkozásban - szerepet vállaló és együttműködő ágazatokban tervezett és végrehajtott informatikai fejlesztések közvetve előmozdíthatják.
Az információpolitika egyéb célkitűzéseit is követendőnek tartjuk. Az információtechnológiai (it) eszközök széles körű hasznosítását, a tudásmenedzsment technikai és szakmai feltételeinek kialakítását támogatni kell. Az egységes minőségű, elektronikusan vezetett, egymással kommunikáló alapdokumentációk, nyilvántartások és alapadatbázisok szabványszerű kialakítására kell törekedni. Az ágazat zárt, a személyes adatok védelmét is biztosító kommunikációs rendszerének létrehozása mielőbb szükséges.
Az egészségügy egy ágazatára jellemző forráshiányos időszakban - a kórházak rendkívül kedvezőtlen gazdálkodási feltételei ellenére - az informatikai fejlesztésekre viszonylag tetemes összegeket fordítottak. Az eszközök, hálózatok, programok - gyógyítást és működést szolgáló és támogató - rendszerének kiépítésére szinte minden intézmény kiemelt figyelmet fordított. Napjainkban a kórházi költségvetés dologi kiadásaiból (ami általában az intézmények bevételeinek 40-45 százaléka) mintegy 5-8 százalékra tehető az informatikára költött forrás, attól függően, hogy milyen üzemeltetésben végzik a szolgáltatást. Jelenleg nagyfokú heterogenitás jellemzi a hazai intézményrendszert, beleértve az adatkommunikációs rendszereket is.
A gyógyító intézményi informatikai szolgáltatások nem mentesek a kórházi gazdálkodási nehézségek és strukturális anomáliák negatív, torzító hatásaitól. A gyakran kényszerű és korlátozott fenntartói lehetőségek nem mindig optimális és hosszú távú stratégiai célok által vezérelt megoldásokat eredményeztek.
Az informatika a betegellátás eszközévé vált, szervesen beépült a napi munkafolyamatokba. A betegről összegyűjthető, rendszerezhető és nyilvántartható információk integrációját segíti elő, és egyben - a gyógyászatban nélkülözhetetlen - döntéstámogatást is biztosítja a meglévő tudásbázis elérhetőségével. A sokrétű betegellátó tevékenység más elemeihez hasonlóan az informatika is jelentős költséget képvisel, amit be kell építeni az egészségbiztosítás költségtérítési rendszerébe. A gyógyításban a naponta észlelhető előnyökön túl a gazdálkodási feladatok, hatósági jelentési kötelezettségek és vezető információs területen is kívánatos vizsgálni az informatika költséghatékonyságban megnyilvánuló szerepét.
Hazánk ebben az évben csatlakozott a tudás alapú gazdaságot és információs társadalmat építő Európai Unióhoz, ahol a legfőbb közös célok egyike az egyén és a közösség életminőségének javítása.
A kormányzat magyar információs társadalom stratégiájának fejlesztési területei között kiemelt jelentőségű az egészségügyi és szociális tevékenységek információtechnológiai eszközökkel és módszerekkel történő támogatása és fejlesztése (e-egészség). Az egészségügyi tárca egészségügyi és szociális információs bizottságának ágazati információs stratégiai munkacsoportja kidolgozta az egészségügyi és szociális ágazat információs stratégiáját, amelynek megvalósítása az e-egészség program egyik célja. Az e-társadalom melletti kormányzati elkötelezettséget - mely az európai uniós csatlakozásunk során prioritásként szerepelt - az információtechnológiai kiadások 1996 óta megfigyelhető 8-9 százalékos éves növekedése is szemléletesen igazolja.
A hazai kórházak informatikai helyzetének vizsgálata számos pozitív tényezőről tanúskodik. A magyar digitális tartalom a világhálón, a mobilkommunikáció területén elért európai helyünk, az információs társadalom kellő jogi szabályozottsága kedvező környezeti adottságokat reprezentál.
Jó infokommunikációs ellátottságú kutatóhelyek, országos adatbázisok és alapnyilvántartások létesültek, vannak fejlesztés iránt elkötelezett szakemberek. Történtek sikeres egészségügyi it-projektek (KTI, PHARE, IKTA stb.). Számos hátrányos tényező is ismert, melyek a rendszer környezeti és belső "gyengeségeit" igazolják.
Az információ és kommunikációtechnológia iránti elkötelezettség mellett súlyos forráshiány jellemző. Ez utóbbi gyengíti a kutatás-fejlesztés (k+f) tevékenységet, a kifejlesztett technológiák rendszerbe állítása megfelelően nem megoldott. Az információ és kommunikációtechnológia alkalmazása elmaradott az egészségügyben, az önmagához viszonyított látványos növekedés ellenére. A jelenlegi információs rendszerek adatvédelme nem kielégítő. A kórházi informatikai fejlesztések területén kínálkozó ágazati lehetőségek azonban reményt keltőek.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán bővülnek az információs infrastruktúra kiterjesztésére és a hozzáférési lehetőségekre fordítható források. Számos kedvező nemzetközi példát és tapasztalatot honosítunk és hasznosíthatunk. Az informatikai fejlesztések területén a veszélyek is nyilvánvalóak. A tartós és tetemes forráshiány gátolja az információs csatornákhoz történő hozzáférést, az infrastruktúrák fejletlensége további lemaradásokhoz vezethet. A kutatói hálózat és a hazai kutatás-fejlesztés európai élvonalban tartása veszélyben van. Kockázatos, ha túlzottan centralizáltan hajtjuk végre a fejlesztéseket, és nem a regionális szemlélet válik meghatározóvá. A hazai kórházi szférában az egyre bonyolultabb finanszírozási, illetve orvosszakmai feladatokat ellátó rendszerek módosítása, a jogszabályváltozások átvezetése egyre nagyobb erőfeszítést igényel.
Az egészségügyben az informatikai innováció bármely más műszaki technológiai változásra jellemző módon alakul. A nagy technikai újítások - jellegzetes mintát követve - fejtik ki hatásukat a gazdaságra és a társadalomra. Az első sikeres alkalmazási kísérletek "berobbanást" eredményeztek (1970-től 1999-ig). Ezt a megállíthatatlan és gyors fejlődésben való bizakodást "eufória" követte, melynek időszaka 1990-2000. évekre tehető. Jellemzően itt is bekövetkezett egy "elbizonytalanodás" (2000-2004), hogy azután felismerve az e-társadalom lehetőségeit, átkerüljünk a "szinergia" szakaszába. Az új technológia teljes körű gazdasági elfogadása, az egyre szélesebb körű alkalmazás bizonyítja, hogy ma a szinergia periódusába léptünk. Szerencsénkre ez az egészségügyre is igaz.
Az elmúlt években a kórházi informatikára fordított források és innovatív fejlesztések, az e területen dolgozó munkatársak száma, szakképzettsége, az intézményi elkötelezettség, a hozzáférések látványos bővülése, a használók jártasságának, képzésének fejlődése, a piaci szereplők élénkülő érdeklődése egyértelműen igazolja, hogy e terület a kórházi szféra kiemelt jelentőségű szolgáltatásává vált.
Felmérésünk alapján a kórházainkra jellemző aktuális informatikai ellátottság és színvonal, az infrastrukturális elemek állapota és fejlődése, az információ technológia szakterület gyógyítást és működést támogató funkciói, a humán erőforrás e szolgáltatásban alkalmazott körének bővülése, az ágazat erényeit és egyre súlyosbodó gazdasági nehézségeit egyaránt hitelesen tükrözi. Az adott szolgáltatás jelenlegi ágazati színvonala - minden hiányossága ellenére - bizonyítja az intézményi menedzsmentek gyakran erőn felüli elkötelezettségét, az e-egészség program megvalósítása iránt.


