Az OEP informatikai fejlesztésének prioritásai

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) informatikai fejlettsége meghatározza az egészségügyi ágazat informatikai színvonalának megítélését, mivel a szolgáltatások döntő részéhez ma még a közfinanszírozáson keresztül juthatunk hozzá.

Az évi közel 1500 milliárd forintot elérő Egészségbiztosítási Alap megfelelő "szétosztása" jogilag megalapozott közgazdasági-egészségpolitikai szabályozók alapján történik, ám informatikai bázis nélkül nem biztosítható a közel 12 ezer szolgáltató, valamint a majd 4 millió biztosított hatékony és gyors finanszírozása.

Az intézmény informatikai fejlesztésének prioritásaiban egy időben van jelen a folyamatok szintetizálásából adódó konszolidáció és az információtechnológia fejlődéséből adódó innováció. Az OEP informatikai területe a kidolgozott és karbantartott it-stratégiáján belül azonban szükségszerűen a mindenkori költségvetési lehetőségekhez alkalmazkodik. A másik kötelező igazodási pontunk az Európai Unió tagállamai által az e-health program keretében publikált ún. "best practice", azaz egy-egy témakörben kidolgozott és bevezetett legjobb megoldások átvétele. Ez utóbbi keretében két nemzetközi projektben is részt veszünk. Ezek közül a Netc@rds elnevezésű, az európai egészségbiztosítási kártya bevezetéséhez, továbbá az ellátási költségek országok közötti elszámoláshoz kötődik és tíz ország részvételével zajlik, míg az Inco-Health nevű - az európai regionális alapokhoz kapcsolódó - projekt az elektronikus egészségbiztosítási kártya bevezetésének stratégiáját dolgozza ki három ország kooperációjában.

A közelmúltban lezajlott az intézményi adattárház konszolidációja, és elkezdődött a korszerű adatpiacok létrehozása azokon a területeken, ahol az alkalmazások megfelelő integráltsági szinttel bírnak. A hatékonyságot feltétlenül növeli, hogy a lekérdezések és az elemzések elvégzéséhez az esetek döntő többségében ezentúl nem lesz szükség informatikai szakemberek közreműködésére. Fontos eredmény, hogy ezzel párhuzamosan megtörtént az OEP informatikai biztonságának megerősítése, melynek keretében megújultak, valamint új elemekkel bővültek az informatikai szakterületre vonatkozó, eddig érvényes szabályozások. Így elkészült az OEP informatikai biztonsági szabályzata is, melynek célja megteremteni az OEP informatikai rendszereinek és az azok által kezelt adatoknak a biztonságát, valamint feladata, hogy biztosítsa az informatikai infrastruktúrával szemben támasztott biztonsági követelményeknek megfelelő eredményes és hatékony működést.

A jelenlegi legmagasabb prioritással bíró fejlesztésünk a gyógyító-megelőző ellátás területén használatban lévő alkalmazások konszolidációja, az ún. e-pénz 2 projekt, amelyet a külső szállító eredménytelenségét követően az elmúlt évben saját munkatársainkra támaszkodva belső fejlesztéssé alakítottunk. Szeretnénk elérni, hogy a szolgáltatóktól érkező teljesítményjelentések fogadásától az elszámoláson és az ellenőrzésen keresztül a finanszírozás utalásáig a folyamatok a lehetőségek szerint automatikusan történjenek, és a jelenleg szükséges időtartam egy hónapra rövidüljön. Megfelelő alapot szolgáltat elképzeléseinkhez az a tény, hogy az ehhez nélkülözhetetlen alap-infrastruktúra jó része rendelkezésünkre áll, a jogszerű működtetéshez elengedhetetlen elektronikus aláírás bevezetése az országos és megyei egészségbiztosítási pénztárakon belül megtörtént. Még ez évben elkezdődik a kórházi jelentések automatikus, elektronikus aláírással hitelesített jelentéseinek fogadása. A további területek (járóbeteg-ellátás, fogászat, gondozók, háziorvos stb.) bekapcsolása folyamatosan, fokozatosan történik a szolgáltatók fogadókészségének függvényében.

A közelmúltban befejeződött a vény elfogadásához köthető szolgáltatók finanszírozásának központi rendszerbe történő integrálása. Így a gyógyszer-, a gyógyászatisegédeszköz- és a gyógyfürdő-szolgáltatás vényeinek fogadása, feldolgozása, ellenőrzése és finanszírozása (évente közel 200 millió recepten keresztül) ma már egységes elvek alapján zajlik. Ennek köszönhetően a gyógyszertárak jelentős részének finanszírozása tíz napon belül megtörténik. A gyógyszertámogatás elszámolását körülvevő erőtér közömbösítése, az átláthatóság biztosítása és a beavatkozáshoz szükséges reakcióidő lerövidítése igényli a további telekommunikációs megoldások bevezetését. Mivel a támogatási rendszer a terméktámogatástól fokozatosan a betegtámogatás felé tolódik, ezért szükségessé vált egy online rendszer kiépítése az utalványozástól a beváltásig valamennyi szereplő bevonásával. A végső megoldást az elektronikus vény bevezetése jelenti, amelyhez a szükséges telekommunikációs hálózat jelentős része ma már az OEP rendelkezésére áll. Első lépésben a vények beváltásakor lehetőség nyílik a taj szám, illetve az ehhez köthető adatok ellenőrzésére valamennyi gyógyszertárban, megnyitva egyúttal az utat valamennyi, európai egészségbiztosítási kártyával rendelkező európai állampolgár igényjogosultságának kontrollálására.

A következő év legnagyobb informatikai beruházása az európai egészségbiztosítási kártya kibocsátásához szükséges számítástechnikai infrastruktúra beszerzése és a kapcsolódó fejlesztések megvalósítása. Ennek eredményeként 2005 októberétől közel negyven helyszínen nyílik lehetőség közvetlenül az Európába utazók részére a ma még csak vizuálisan olvasható, de 2008-tól elektronikus adathordozóval ellátott kártya megszemélyesítésére. Kihasználva a majdani kártyanyomtató kapacitást, a jövő évre tervezzük a papír alapú jelenlegi hatósági igazolvány (tajkártya) lecserélését. Tervünk, hogy mire az európai egészségbiztosítási kártya elektronikus adathordozóval lesz ellátva, egyesítsük a két azonosításra szolgáló igazolványt, kihasználva a technológia által biztosított előnyöket.

Összefoglalva elmondható, hogy az OEP informatikai fejlesztéseinek elsősorban a finanszírozáspolitika mindenkori igényeinek magas szintű kielégítése a feladata, figyelembe véve az ügyvitelszervezés korszerűsítéseit és az információtechnológiai fejlődés vívmányait. A folyamatok és a szabályozottság rendszerszerűségét, átláthatóságát és automatizmusokra épülő objektivitását szem előtt tartva kell az informatikai szakterületnek szolgálnia az ágazat érdekeit.