Csak minden negyedik balesetet jelentik
Az uniós csatlakozást követően a munkavédelmi törvényben tartalmi és formai változtatásokat is végrehajtottak. Hangsúlyosabbá vált a megelőzés, s ezt szolgálja, hogy a munkavédelemben is szerepet kap a munkavállalói érdekképviselet. A legalább ötven alkalmazottat foglalkoztató cégeknek október végéig munkavédelmi képviselőt kellett választaniuk, illetve munkavédelmi bizottságot kell létrehozniuk.
A Vplusz Kft. által rendezett Bírság vagy megoldás címet viselő szakmai konferencián Lantos Géza munkabiztonsági szaktanácsadó szerint a vállalkozások a jövő év első felében már számíthatnak ellenőrzésre. A revizorok célja az első időben nem a büntetés, hanem az, hogy ösztönözzék a cégeket a törvény betartására. A titkos szavazással négy évre választott képviselők egyébként társadalmi munkában látják el feladatukat. Munkavédelmi kérdésekben a munkáltatónak együtt kell működnie a képviselővel, illetve a bizottsággal. Van olyan vállalat, ahol a cégvezetés együttműködési megállapodást is köt a képviselővel. Mivel nem szakember, egyes vitás kérdésekben szakértők igénybevételét is javasolhatja.
A konferencián felvetődött: megfelelő-e, hogy a munkavédelmi képviselő választása a legalább ötven főt foglalkoztató cégekre vonatkozik? Mert míg például a legveszélyeztetettebb ágazatnak számító építőiparban egy negyvennyolc alkalmazottal működő cégnek nem kell képviselőt választania, addig egy nagyobb szolgáltató vállalatnál kötelező. Lantos Géza elmondta, hogy az EU terve szerint a következő években a munkavédelmi képviselő-választás minden vállalkozásra kiterjed, függetlenül a mérettől vagy a tevékenységtől.
Galló Sándor, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) vezető főtanácsosa elmondta, hogy a statisztikai adatok szerint 2004 első fél évében kevesebb munkahelyi baleset volt (10 500), mint tavaly a hasonló időszakban (12 200). Ha azonban a számok mögé nézünk, nem ilyen kedvező a kép. Az orvosi ellátást igénylő esetek közül ugyanis becslések szerint csak minden negyediket jelentik be. Az állásukat féltő dolgozók ugyanis sokszor hajlandók együttműködni a baleset eltitkolásában. Az OMMF főosztályvezetőj, Szárazné Zara Andrea arról számolt be, hogy az ellenőrök által kiszabható bírság 50 ezer és 10 millió forint között van. Az átlagbírság nem éri el az egymillió forintot. Annak felső határát olyan esetekben szabták ki, amikor a munkáltató hibájából halállal végződő baleset történt.
