Egészségügyi informatika, ágazati feladatok
Az egészségügyi informatika az új technika egészségügyi alkalmazásának szakterülete (tudománya). Az alkalmazás célja: kihasználni az informatika lehetőségeit a gyógyításban, az ágazati irányításban, az ellátórendszer hatékonyságának és minőségének, a lakosság egészségének javításában. Ez nemcsak technika, hanem adatvagyon is.
A telekommunikáció és az informatika átalakítja társadalmunkat, egészségügyi rendszerünket. Spontán folyamat helyett olyan stratégia mentén kell dolgoznunk, amelyik lehetőséget ad az informatika eredményeinek kihasználására. Ám széles körű együttműködésre alapozva lehet csak eredményt elérni.
Egységes egészségügyi információrendszernek (1. ábra) több szereplő által fenntartott és működtetett, egységes egészségügyi adatmodell az alapja. Az adatgyűjtés, -továbbítás az egészségügy szereplőinek napi operatív munkájához igazodik. Azonos adatok egyszer, a keletkezési helyükhöz legközelebbi ponton kerülnek a rendszerbe. Az adatokért, azok pontosságáért az adatszolgáltatók felelősek. A szükséges és jogosan felhasználható adatok elérhetők minden szereplő számára és többféle célból feldolgozhatók. Az adatvédelmi előírások szem előtt tartásával védekezni kell a közös adatvagyon rendeltetéstől eltérő felhasználása, az információkkal való visszaélés ellen.
"Az egészségügyi ellátás az eddigi egymástól elkülönült események halmaza helyett egy páciensnek dokumentációban követhető kezelési láncává alakul (háziorvos-szakorvos-fekvőbeteg-ellátás-otthoni szakápolás-idősek szervezett ellátása), amelyben nemcsak az orvosi-ápolási, hanem a fontos szociális adatok is kísérik a beteget." (EU e-health program.)
Az informatika hatása jelentős a betegekre is. Növekszik ellátásuk biztonsága, jelentősen átalakul a viselkedésük: élnek az egészségnevelés, a személyreszabott tanácsadás lehetőségeivel, érdeklődnek az orvosi ismeretek iránt, tájékozódnak a betegjogokról, ellátási szabályokról, ellátási körülményekről, aktívabb lesz az öngyógyszerezés, -gyógyítás, tájékozódnak saját kórtörténetükről, beszélgetnek a hálón, csatlakoznak betegségek alapján szerveződő egyesületekhez.
Az informatika komoly lehetőség az orvosoknak is, amelyet a következőkben lehet összefoglalni: a szakmai tudás elérésének globalizációja, az egészségügyre fordítható erőforrások hatékonyabb felhasználása, elektronikus kórtörténet és az ahhoz való gyors hozzáférés.
Azonban nehézségekkel is számolni kell. A nehéz gazdasági helyzet miatt az informatika hozta nyereség - mely elsősorban a hatékonyság javulásában jelentkezik - elmarad a beruházási és működési költségektől. Tény az is, hogy humán oldalról nincs felkészülve az ágazat a fogadásra, rendszerbe illesztésre. Hiányoznak a jogi keretek: a beteg útjának követése, elektronikus kórtörténet, elektronikus dokumentációk hitelesítése, bizonytalanok az orvosi felelősség határai (az orvos sok esetben nem találkozik a beteggel, csak a rendelkezésére bocsátott adatokkal). Hiányoznak a standardok, melyek híján az informatika Bábel-tornya épül az egészségügyben. Megemlítendő az együttműködési készség hiánya a szereplők között.
Az információs társadalom - ezen belül egészségügyi rendszerének (e-health) - fejlődési folyamatát csak széles körű nemzetközi kitekintéssel lehet követni. A folyamatba bekapcsolódni a legjobban nemzetközi együttműködéssel lehet. Növelni kell a forrásokat, javítanunk kell a felhasználás hatékonyságát. Optimalizálni és modernizálni kell az egészségügyi ellátást, és ennek eredményeként a magyar lakosság egészségben, életminőségben is csatlakozhat Európához.
