Folytonos bizonytalanságban a hazai fesztiválok
A legutóbbi egy évben drasztikusan csökkent a fesztiválok megrendezésére, működési és marketingköltségeire fordítható állami pénzkeret, miközben a hivatalos felmérések szerint a hazai fesztiválok szerepe a kultúraközvetítésben és az idegenforgalomban is jelentősen nőtt. A fesztiválok nem csupán társadalmi szempontból jelentősek, hanem a jövőben számottevő gazdasági hatásuk is lehet - áll a Magyar Fesztivál Szövetség közleményében, melyet a napokban megtartott éves közgyűlése után adott ki a háromszáznál is több fesztivál érdekképviseletét ellátó tömörülés. Márta István elnök nyilatkozata szerint a fesztiválszövetség jóval erőteljesebb, összefogottabb és átgondoltabb kormányzati stratégiát szeretne elérni, hiszen a finanszírozási rendszer anomáliái miatt a fesztiválok pénzügyileg tervezhetetlenek, és ez fennmaradásukat is megkérdőjelezheti. A több tárcát is érintő pályázatokat - sem a kiírásokat, sem az elszámolási rendszereket - nem hangolják össze.
Az országos hatáskörű civil szervezet nem először ajánlja fel: kidolgozná a fesztiválok minősítési szempontrendszerét, abban a reményben, hogy ez a későbbiek folyamán a döntéshozók segítségére lesz a támogatások odaítélésekor. Ezért elkerülhetetlen lenne az egységes felmérési rendszer és egy megbízható adatbázis létrehozása. Mindez azonban meghaladja a fesztiválszövetség pénzügyi lehetőségeit. Véleményük szerint időszerű lenne a Nemzeti Kulturális Alapprogramon belül egy fesztiválkollégium létrehozása, tekintettel arra, hogy évente közel 4,5 millió érdeklődő látogatja a fesztiválok programjait. Az Európai Unió kizárólag a több ország együttműködésével létrehozott fesztiválokat finanszírozza, ezért Márta István szerint a nemzeti kulturális örökség védelmében a magyarországi és a határon túli magyar fesztiválok anyagi alapjait a magyar költségvetésnek kellene biztosítania.
Pillanatnyilag azonban azt sem lehet egyértelműen tudni, valójában mennyi állami támogatástól estek el a magyarországi fesztiválok 2004-ben azzal, hogy megszűnt a Széchenyi terv keretében pályázható 2,1 milliárd forintos, elkülönített alap. A gazdasági és a kulturális minisztérium közösen hozott létre egy 200 millió forintos keretet, melyet a Nemzeti Kulturális Alapprogram ad hoc bizottsága áprilisban osztott szét. Ezen döntés után azonban számos fesztivál az idén egyáltalán nem számíthatott az állam segítségére. A fesztiválszövetség szerint a szaktárcák olyan összegeket neveznek fesztiváltámogatásnak, amelyek valójában nem juthatnak el a hagyományos fesztiválokhoz. Ráadásul összehasonlítási alap sincs: senki nem tudja pontosan megmondani, tavaly mennyi támogatást osztottak szét ebben a szférában.
