Hazánk 2 százalékát adja az európai lízingpiacnak
A kelet-közép-európai országokban jóval nagyobb a lízingfinanszírozás aránya az összes beruházásokhoz viszonyítva, mint az európai átlag - derül ki a Leaseurope összesítéséből. Az Európai Unióhoz az idén csatlakozó országok közül Csehországban 19,1, Lengyelországban mintegy 20, Észtországban közel 30 százalékot tesz ki ez az arány, míg Magyarországon 18,8 százalékot. Az, hogy hazánk lemaradásban van velük szemben azt is jelzi, hogy a lízing jóval nagyobb támogatást élvez ezen országokban - mutatott rá Nyerges László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Több régi EU-tagországban, így Spanyolországban, Dániában, Hollandiában, illetve Nagy-Britanniában sem éri el azonban a lízingfinanszírozás a beruházásokhoz képest az európai átlagot, ami 14,1 százalék.
Hazánk közel 2 százalékkal (4 milliárd euró) részesedik az európai lízingpiacból, ami nem csekély - jegyezte meg Nyerges László. Főként ha hozzávesszük, hogy a kelet-közép-európai régió (amelybe Ausztriát és Törökországot is beleszámítja a föderáció) összességében 11 százalékos szeletet mondhat magáénak. A piac koncentrációját jól mutatja, hogy négy ország (Németország, Anglia, Olasz- és Franciaország) adja a teljesítmény 70 százalékát. Ez a volumen nem kevés, hiszen az elmúlt év 193 milliárd euró forgalmat hozott. Bár ez - derül ki a Leaseurope számaiból - 2002-höz képest 3 százalékos visszaesést jelent. Ráadásul 10 év alatt először regisztráltak visszaesést Európában, ami szoros összefüggésben van a gazdasági konjunktúra alakulásával - magyarázta a főtitkár, s hozzátette: az idei év sem hozott trendfordulót.
A magyar lízingpiac megoszlását nézve továbbra is számottevő eltérés mutatkozik az uniós átlaghoz képest. Míg hazánkban a legnagyobb szeletet a gépjármű-finanszírozás hasítja ki 70 százalékkal, addig az EU-ban ez mindössze 30 százalékra rúgott 2003-ban. Nagymértékű hazánk elmaradása a gép- és berendezés-, illetve az ingatlanlízing terén. Az előbbi szegmens a teljes kihelyezés közel 30 százalékát adta a régi uniós tagországokban, ezzel szemben Magyarországon mindössze 12 százalékos részaránnyal képviseltette magát. Az ingatlanoknál az EU-s 18 százalékos átlaggal szemben mindössze 3 százalékot hasít ki ez a szegmens. (VG)
