A parlamenti képviselők nagy többsége támogatásáról biztosította az önkéntes haderőre való áttéréssel kapcsolatos törvényjavaslatokat, amelyeket hétfőn terjesztettek az Országgyűlés elé - a házszabálytól való eltéréssel - a zárószavazást is erre a napra kérve. Az alkotmány és a honvédelemről szóló törvény módosítására vonatkozó, a parlamentben nagy többséggel támogatott javaslatok értelmében - egy héttel az utolsó sorkatonák leszerelését követően - hivatalosan is eltörölték az általános hadkötelezettséget Magyarországon.

A végső döntést hosszas alkudozás előzte meg a politikai pártok között. A sorozott haderő megszüntetésével ugyan minden parlamenti párt egyetértett, ám ennek módjával, illetve a hadkötelezettség szükséghelyzetben való esetleges visszaállításával kapcsolatban nem volt egységes a felek álláspontja. A honvédelmi törvény módosítására benyújtott javaslat már egy zárószavazáson is túl van, ám október 25-én jött össze a tervezet elfogadásához szükséges kétharmados támogatás a Tisztelt Házban. A legnagyobb vita a körül folyt, hogy szükség esetén egyszerű, vagy - mint ahogy a kormányoldal szorgalmazza - kétharmados többségi döntéssel lehessen elrendelni a sorkatonaság visszaállítását. Emellett az általános hadkötelezettség fennmaradása azzal járt volna, hogy a honvédségnek továbbra is fenn kellett volna tartania - a sorkatonák behívásának megszüntetése miatt egyébként funkció nélkül maradó - hadkiegészítő parancsnokságok rendszerét, amely éves szinten több milliárd forintos többletköltséget jelentett volna.

Mindenesetre, egy héttel ezelőtt az utolsó ezernyolcszáz sorkatona is leszerelt, a jogszabályi háttér kapcsán pedig a fordulat azután következett be, hogy múlt héten végül a legnagyobb ellenzéki párt vezetői is úgy foglaltak állást, hogy a helyzet tisztázása érdekében megszavazzák azokat az előterjesztéseket, amelyek egyértelművé teszik, hogy megszűnik a sorkatonaság Magyarországon. A legfontosabb rendelkezéseket az alkotmány, míg a részletes szabályokat a honvédelmi törvény módosítását célzó tervezetben foglalták össze.

Az általános hadkötelezettség megszüntetése mellett az alkotmányra vonatkozó előterjesztésben fogalmazták meg a megelőző védelmi helyzet fogalmának bevezetését is, amely a minősített időszakok körének kibővítését célozza, s bevezetését kétharmados többségű döntéssel lehet elrendelni. Ez a békeidőszakhoz képest magasabb védelmi készültséget jelent, ám a rendkívüli állapottól eltérően nem ad módot az alapvető jogok felfüggesztésére, s külön - minősített többségi - döntést igényel a hadkötelezettség újbóli bevezetése is. Emellett a javaslat a határőrség jogállását fegyveres erőből rendvédelmi szervvé minősíti át azzal az indoklással, hogy a szervezet ma már a belső rendet fenntartó rendvédelmi szervezetekhez áll közelebb feladatait tekintve.