Informatika a gyógyító orvos szemével

Informatika. Bűvös szó, az utolsó évtized "varázslata". Valóban az? A szó, az írás, a képi tartalmak megjelenítése és továbbítása az emberi kommunikáció alapvető eszközei ősidők óta. Ezek tárolása, továbbítása lényegi kérdés, az általuk hordozott információ nélkülözhetetlen mindennapjainkban.

Az információk kezelhetősége, elérhetősége olyan kihívás, amely hihetetlen erőfeszítésekre sarkallja a szakembereket, eredményeképpen száguldva fejlődik az ágazat, melynek neve: informatika.

Az egészségügyben is rendkívül fontos az adatok megjelenítése, továbbítása, rendszerezése, s nem utolsósorban az azokban történő eligazodás, keresés, bármely szükséges szempont szerint. Különösen nagy jelentőségűek azok a lehetőségek, amelyekkel a képi és grafikai anyagok kezelésére nyílik mód, hiszen szakmánk jellegéből fakadóan - és az egyre fejlődő diagnosztikai eljárások okán (ami szintén alapvetően informatikai ügy) - az efféle leletek a leglényegesebbek.

Felhasználás szempontjából talán helyes elkülönítenünk a diagnosztika és terápia oldalát, valamint a konkrét adatkezelés informatikai rendszerét. A kórfolyamatok feltárásában ma már nélkülözhetetlenek azok az eszközök, amelyekkel életszerűen, folyamatában megfigyelhetők egyes élettani működések, általánossá váltak a laboratóriumi paramétereket vizsgáló elektronikus berendezések. A képalkotásban lassan teljes dominanciája lesz a komputertomográfiának (CT), a mágneses rezonancia elvén működő vizsgálatoknak (MRI). Mindezen eljárások kizárólag az elektronikus informatika, a korszerű, számítógép-vezérelt rendszerek útján valósulhatnak meg. Nem túlzás azt állítani, megbénulna a fizikai diagnosztika 21. században elvárt módszertana és színvonala a korszerű informatika híján.

A betegségek kezelésében szintén ott nyomul az informatikai rendszer, gondoljunk akár az újabb fizioterápiás eszközökre, a modern sugárkezelés készülékeire, vagy akár a legegyszerűbb infúziós pumpa működésére, hogy a média világát átjáró "életmentő készülék", a defibrillátor automatizált változatait már ne is említsük. A munka során keletkező információk adatkezelése pedig szintén nélkülözhetetlen számítógépes háttér nélkül.

Más összefüggésben vizsgálva a kérdést, áttekinthető az informatika szerepe az alap-, valamint a szakellátás oldaláról csakúgy, mint az úgynevezett szolgáltatói szint (Állami Népegészségügyi Tiszti Szolgálat, Országos Egészségbiztosítási Pénztár) felől.

Az alapellátás mindennapjait ma már szerencsére átszövik az informatika módszerei és eszközei egyaránt. A magas vérnyomás kórismézésének lényeges eszköze a számítógép-vezérelt ambuláns vérnyomásmérő monitor (ABPM), az EKG-vizsgálatok elvégzése és számos szempont szerinti kiértékelése szintén komputerizált eszközökkel történik.

A napi dokumentáció vezetését pedig a háziorvosok túlnyomó többsége már számítógépen végzi, ami az áttekinthetőség, a rendszerezett, egységes arculat érdekében, valamint az elvégzett munka hatékonyságának vizsgálhatósága, a különböző szempontok szerinti lekérdezhetőség megteremtése, fontos statisztikai elemzések elvégzése végett nagyon nagy jelentőséggel bír. Évek óta követelmény az is, hogy a szolgáltatók, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, illetve a hatóság felé bizonyos jelentéseket elektronikus adathordozón tegyenek meg, ami ugyancsak felételezi a megfelelő informatikai háttér (hardver és szoftver egyaránt!) meglétét és rendszeres használatát.

A szakellátás, kórházi ellátás területén - amint azt fentebb felhasználási szempontból rendszerezve leírtam - számos diagnosztikai és terápiás területe van a korszerű informatika alkalmazásának. A dokumentálás újszerű módszertanáról azonban érdemes itt néhány szót ejtenünk.

Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy a kórlaptároló szekrényeket CD- és DVD-tartó dobozok válthatják fel lassanként - bár kétségtelenül óriási dolog a millió egérrágta sárga papiros által rejtett adat időtálló és könnyen kereshető feldolgozása, valamint az újonnan keletkező adatok eleve ilyen módszerekkel történő archiválása -, hanem olyan kényelmes és biztonságos módszerek nyerhetnek teret, mint például a kórházi betegosztályok és ambulanciák közötti mozgatása papír nélkül, vagyis a beutaló a belső hálózaton érkezik az illetékeshez, s nem a szél fújja el a "cetlit" a kórház udvarán két pavilon között, valamint az elkészült lelet útja is hasonló, vissza a feladóhoz.

Külön tárgyalást érdemelne a fekvőbeteg-intézmények és a járóbeteg-ellátás, alapellátás közvetlen informatikai kapcsolatának kialakítása, általánossá tétele. E téren még rengeteg a tennivaló. A különböző rendszerek illesztetlensége, a biztonsági és adatvédelmi szabályok falként tornyosulnak a vágyak útjába. Mielőbb le kell bontani azokat. Szolgáltatói-hatósági szinten a különböző ellenőrizendő folyamatok (például az OEP által végzett vényellenőrzés, táppénzes ellenőrzés) során bír nagy jelentőséggel a megfelelő informatikai eszköztár, nem beszélve adott esetben a pénztár és az ellátók közötti kommunikáció kétoldalúvá tételének lehetőségeiről, ami nagyobb részt még a jövő, remélhetőleg nem túl távoli.

Látványos térnyerése és beláthatatlan jövője miatt nem feledkezhetünk meg a világháló említéséről sem. Hiszen általa a mindennapi munka, a kutatás, a szakmaközi kommunikáció számára olyan adatbázisok, könyvtárak nyílnak meg, olyan - akár földrészek között - távkonzílium lehetősége válik elérhetővé, amilyet 10-15 évvel ezelőtt még a fantasztikus irodalomban olvashattunk.

Végezetül egy speciális kérdésre szeretném ráirányítani a kedves olvasó figyelmét. Minthogy orvosi szemmel kellett az informatikát taglalnunk, ne feledjük a kérdést, miként kerülhet a mindennapok orvosa az informatika közelébe. Az odáig rendben van, hogy a fentebb leírtak útján naponta használja eszközeit. Ám közelről sem oly természetes például az egyszerű doktor hozzáférése az internethez.

Amíg az alapellátásban jellemzően vállalkozóként dolgozó háziorvosok körében mindennaposnak mondható a számítógép birtoklása és a világháló, az elektronikusposta-használat, addig kórházi kollégája számára sok esetben ez még vágyálom. Vágyálom, mert - szegyen leírnom! - nem engedheti meg magának!

Sürgősen el kellene gondolkodni azon a döntéshozóknak, megengedhető-e korunk modernnek mondott társadalmában a gyógyítás legfőbb letéteményeseit olyan anyagi helyzetben tartani, hogy a világszerte százmilliók számára mindennapi evidenciát jelentő informatika elérése komoly anyagi terhet jelentsen számukra az ismert ár- és bérviszonyok közepette.