Képviselői kérdések - miniszteri válaszok

Baráth Etele európai uniós tárca nélküli miniszterhez számos kérdést intéztek az Országgyűlés tagjai. Ezek közül választottunk ki néhányat, és a miniszteri válaszokat is közöljük.

Lesznek-e a 2005-ös és az azt követő költségvetésekben uniós társfinanszírozást megerősítő önkormányzati fejlesztési előirányzatok?

Az európai uniós források minél teljesebb körű igénybevételének támogatása természetesen a 2005. évi költségvetési törvényjavaslatban is a prioritások között szerepel. A kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az uniós és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrásokból az önkormányzatok is minél nagyobb hányadban részesüljenek. Ennek megfelelően 2005-ben az önkormányzatok EU-s, valamint hazai fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatására a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban - a 2004. évi előirányzatot 3 milliárd forinttal meghaladó - 7,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A 2006. évre ennek az előirányzatnak 150 százalékára, azt követően pedig évente 25-25 százalékkal kevesebbre vállalható kötelezettség a pályázó önkormányzatok pályázati terheinek enyhítése érdekében.

Milyen összegű uniós forrás igénybevétele történt a PHARE, ISPA, SAPARD előcsatlakozási alapok terhére 2004. január 1. és szeptember 30. között?

Az előcsatlakozási alapok terhére a kért időszakban 23,84 milliárd forintot fizettek ki. Ebből 14,83 milliárdot a PHARE program keretében. Az ISPA Kohéziós Alap esetében 2,05 milliárd forint jutott el a kedvezményezettekhez, s az október elején felgyorsult kifizetéseknek köszönhetően október 15-ére a kifizetési adat 4,12 milliárd forintra nőtt. A SAPARD-nál a szerződéskötés szeptember 30-án zárult le. Eddig az időpontig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2750 pályázóval kötött támogatási szerződést, s lekötötték a rendelkezésre álló 65,5 milliárd forintot, ami 138,5 milliárd forint értékű projekt megvalósítását segíti elő. Maga a kifizetés 8,4 milliárd forint.

Tervezi-e a kormány, hogy a második Nemzeti fejlesztési tervben létrejön a valóságos regionalizmus, régiónkénti operatív programokkal, intézményi rendszerrel?

A regionalizmus elengedhetetlen feltétele, hogy a fejlesztésekre szánt támogatásokról helyi szinten döntsenek. A jelenlegi kormány eddig is sokat tett ezért. A második Nemzeti fejlesztési terv elkészítésénél is kulcskérdésnek tartjuk a decentralizáció továbbfejlesztését. A tervezés jelenlegi szakaszában még nem áll módunkban meghatározni az operatív programok végleges számát, a fejlesztéspolitikai tárcaközi bizottság mindamellett 2004. június 10-i ülésén elfogadta az önálló regionális operatív programok szükségességét. A második Nemzeti fejlesztési terv jelenleg tárcakörözés alatt álló előterjesztése 2005. év elejét jelöli meg a kérdés eldöntésének végleges határidejéül.

Melyik év jelölhető meg inflációs szempontból az eurós csatlakozás dátumának?

A kormány az euró mielőbbi bevezetését a gazdaság teljesítőképességéhez igazítja. A konvergenciaprogram tartalmazza a követni kívánt dezinflációs pályát, amely 2005-re 4,5, 2006-ra 4 százalékos éves átlagos áremelkedési ütemet prognosztizál. Ezt azután mintegy fél százalékpontos további mérséklődés követi évente, így érve el a referencia-időszakban a 2010-es euróövezeti csatlakozáshoz szükséges szintet.

Melyik évben várható, hogy a folyó költségvetési hiány belül marad a GDP 3 százalékán?

A maastrichti konvergenciakritériumok teljesítéséhez elegendő az ESA 95 szerint számolt költségvetési hiány 3 százalék alá csökkentése, GDP-arányosan. E kritérium teljesítését 2008-ra tervezi Magyarország. A továbbiakban pedig figyelembe véve az államadósság mértékét, a növekedés ingadozásait, a költségvetés kiadásainak és bevételeinek növekedési rugalmasságát, mindenkor olyan költségvetési egyenleget kell célul kitűzni, hogy az kedvezőtlen gazdasági helyzetben se sértse a maastrichti 3 százalékos konvergenciakritériumot.

Mennyi forrásfelhasználás történt a kohéziós alapból ebben az esztendőben?

2004. január 1. és szeptember 30. között 20,4 milliárd forintnak megfelelő ISPA/Kohéziós Alap támogatásra kötöttünk szerződést, és az esztendő végéig további 10,7 milliárd forint értékű szerződéskötés várható. A leszerződött uniós támogatás öszszege ennél is nagyobb lehetne, amennyiben az európai uniós csatlakozás miatt nem kellene átdolgoznunk a teljesen vagy részben már meglévő tenderdokumentációkat az új közbeszerzési törvénynek megfelelő formátumra.