Az Európai Unió december 2-án veszi át a NATO-tól a békefenntartási feladatokat Bosznia-Hercegovinában, ám az őrségváltás egyelőre nem hoz jelentős változást az országban állomásozó csapatok létszámában. Úgy tűnik ugyanis, hogy az Egyesült Államok egy ideig a jövőben is állomásoztat majd alakulatokat a balkáni országban, továbbá bizonyos feladatmegosztás a jövőben is megmarad Bosznia-Hercegovinában. Így például a háborús bűnösök kézre kerítése és a hágai bíróság elé citálása, illetve az ország védelmi reformjának segítése továbbra is a NATO feladata marad.

A szövetség a júniusi isztambuli csúcsértekezleten döntött úgy, hogy az idei év végéig beszünteti a bosznia-hercegovinai stabilizációs erők (Sfor) működését. Ezzel egy időben az Európai Unió ír elnöksége levelet intézett az ENSZ Biztonsági Tanácsához, amelyben felhatalmazást kért a bosznia-hercegovinai békefenntartó műveletek átvételére. Az ENSZ BT július 9-i 1551-es határozatában adott mandátumot az EU Althea hadműveletnek.

Az Althea misszió, ha nem is az első, de mindenképpen az unió eddigi legnagyobb katonai-civil békefenntartó művelete lesz hétezer fős létszámával. Az európai biztonsági és védelempolitika (ESDP) egyébként is éppen Bosznia-Hercegovinában kezdte meg "működését", a 2003-ban indult rendőri misszióval (EUPM). Ezt a Concordia elnevezésű művelet követte Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén, majd az első önálló katonai műveletét Artemis néven a Kongói Demokratikus Köztársaságban indította az EU. Ezek azonban mind jóval kisebb létszámú missziók voltak a boszniai műveletnél.

Az Althea egy civil-katonai művelet, amelynek fő célkitűzése nem katonai jellegű - hívják fel a figyelmet szakértők. A katonai válságkezelés sikeres volt, így most a normális mindennapi élet folyásának biztosítása a feladat. A katonai feladatokat egyre inkább felváltják a rendőri, illetve közigazgatási jellegűek. Az EU előnye a NATO-val szemben éppen az, hogy utóbbinak nincsen polgári válságkezelési képessége. Az unióban ezzel szemben megvannak a bevethető rendőri erők, jogászok, köztisztviselők és polgári védelmi alakulatok, igaz, többen úgy vélik, hogy az EU polgári gyors reagálású képességei még nem elég fejlettek, és a válságkezelő műveletek finanszírozására sincs kialakult gyakorlat az EU-ban. Az eddigi missziók alkalmával mindig eseti alapon történt a finanszírozás. A részt vevő államok a felajánlott erőknek megfelelően vették ki részüket a költségekből, míg azok fennmaradó részét az EU közös költségvetéséből biztosították. Ez a korábbi missziók indításakor általában komoly nehézségeket és csúszásokat okozott.

Az EU tehát egyelőre távol áll attól, hogy valóban megbízható gyors reagálású polgári vagy katonai válságkezelő erőt tudjon felmutatni. Pedig az ESDP ötlete, és a gyors reagálású erők felállításának terve is hosszú múltra tekint vissza. A közös védelempolitika ötlete már az 1992-es maastrichti szerződésben megjelent, majd később az amszterdami szerződésbe bevették a petersbergi feladatokat (humanitárius akciók, békefenntartás, béketeremtés), ezzel megkezdődött a Nyugat-európai Unió EU-ba való integrálása. Hosszú eseménytelenség után az 1998-as st-malói francia-német csúcs nyitotta meg a lehetőséget az ESDP további fejlődése előtt. A gyors reagálású hadtest létrehozásának ötlete a koszovói háború után született, és 2001-ben Laekenben döntöttek a 60 ezer fős, 60 napon belül telepíthető gyors reagálású hadtest felállításáról. Az eredetileg kitűzött 2003-as határidőt azonban nem sikerült tartani. A szükséges képességek hiányának továbbra is égető problémáját mutatja az EU-ban, hogy Brüsszel az Althea hadműveletet a Berlin Plusz megállapodásnak megfelelően NATO-képességekkel fogja végrehajtani. A Berlin Plusz értelmében ugyanis az EU többek között felhasználhatja a NATO tervezőkapacitását, használhatja a NATO-képességeket és -eszközöket válságkezelő műveletekben.