A gyors klímaváltozások jelentősen befolyásolják az élővilágot és a mezőgazdaságot, ezért a jövőben elsősorban a termés bizonytalanságával kell szembenézni, amely csak a növények alkalmazkodóképességének növelésével lehetséges - állítja Bedő Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatója.

A kutató szerint az agroökológiai egyensúly fenntartása a jövő nagy kihívása, amelynek érdekében a fejlett országokban már megkezdték a mezőgazdasági kutatásokat. A szakember hangsúlyozza: bizonyos szerek használata felboríthatja az ökológiai egyensúlyt, ugyanakkor a biztonságos növénytermesztés érdekében indokolt a kémiai anyagok használata. Magyarországon anyagi okok miatt a nyugat-európai mezőgazdaságban alkalmazott szerek mindössze egyharmadát használják, a problémát mégis inkább az jelenti, hogy a tulajdonosváltások következtében olyan termelők kezébe is kerültek kémiai anyagok, akiknek nincs megfelelő szaktudásuk. A hazai szakmai színvonalat ugyanakkor jól mutatja az a nemrég Romániából behozott étolajszállítmány, amelyben olyan növényvédőszer maradványait mutatták ki, amelynek használata negyven éve tiltott Magyarországon.

Bedő Zoltán kifejti: a szigorú szabályozás és az ellenőrzés azonban maga után vonhatja a mezőgazdasági versenyképesség csökkenését, hiszen a fejlődő országok lényegesen olcsóbban termelnek. A kutató véleménye szerint egyre nagyobb teret hódítanak a biotermékek, azonban az is gondot okozhat, ha egy termelő egyáltalán nem használ növényvédőszereket, és nem védekezik a különböző toxinok ellen.

A martonvásári kutatóintézet igazgatója úgy véli: az egészséges, biztonságos és nyomon követhető élelmiszereké a jövő, a mezőgazdaság pedig az egyik nélkülözhetetlen eleme az úgynevezett élelmiszerláncnak. Bedő Zoltán hozzáteszi: igazgatóként megpróbálja leegyszerűsíteni az adminisztrációt, hogy munkaidejének legalább felét kutatással tölthesse. Jelenleg leginkább az foglalkoztatja, hogyan lehetne a gabonafélék különböző, egészséges táplálkozásban felhasználható alkotóelemeit minél nagyobb mértékben előállítani a feldolgozóipar számára. Ez rengeteg kísérletet és kutatómunkát igényel, amely nemzetközi együttműködés nélkül nem lehetséges.

A Magyar Tudományos Akadémia élettudományi kuratóriumának elnöke szerint az is sokat segíthet, ha a fiatalok a korábbinál nagyobb számban vesznek részt a kutatásokban.

A szakember hangsúlyozza: a mezőgazdaság és a növénynemesítés iránti érzékenység miatt választotta a kutatói pályát, az új megoldások keresése a mezőgazdaságban a mai napig kihívást jelent számára. Bedő Zoltán szabadidejét családjával, gyermekeivel tölti, ha teheti, nyáron a Balatonra, télen pedig síelni megy. Olvasásra mostanában kevesebb ideje jut, de kárpótolja a család, a természet és a mozgás.