Űrkutatás magyarokkal?
Egy washingtoni tanácskozással a múlt héten indult útjára az a nagyszabású, 16 országot - köztük Magyarországot - tömörítő űrkutatási program, amely a Hold és a Mars felderítését célozza. A program többek között George Bush amerikai elnök azon tervének megvalósítására törekszik, hogy 2008-ban egy szondát, 2020-at követően pedig embert küldjenek a Holdra. A washingtoni tanácskozáson konkrét egyezményeket nem kötöttek, de a részt vevő országok, valamint az Európai Bizottság és az Európai Űrügynökség (ESA) "házi feladatok" elvégzését vállalta a következő, jövőre tervezett találkozóra.
A magyar részvétel a programban az Egyesült Államok igényeitől függ; a hozzájárulás a dozimetriai (sugárzásmérési), szoftver- és elektronikai, valamint a geofizikai mérőműszerekkel kapcsolatos kutatások területén képzelhető el - tájékoztatta lapunkat Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója. A kutatásokhoz a programot irányító NASA anyagilag nem járulna hozzá, de az ország hozzájutna a közreműködésével kifejlesztett eszközökkel megszerzett tudományos adatokhoz.
Magyarország jelenleg is részt vesz az Európai Űrügynökség kutatásaiban; a több mint 20, magyar részvétellel megvalósuló projekt többsége a mikrogravitáció, a földmegfigyelés és a műszaki fejlesztések területét érinti. Hazánk hozzájárulása azonban szerénynek mondható, hiszen az ESA mintegy 2,8 milliárd eurós költségvetéséből Magyarország csak egymillió euróval veszi ki a részét. A teljes jogú tagság a szervezetben tízszer ennyibe kerülne - mondta Both. (BÁ)
