Zuhanórepülésben a színházak támogatása
Súlyos vitához vezetett a fővárosban két budapesti művészszínház többlettámogatása, melyet a szakbizottságok indokoltnak tartottak, a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, Atkári János viszont elfogadhatatlannak vélte, hogy a közgyűlés a költségvetési rendelet megsértésével döntsön ez ügyben. A kulturális bizottság a Katona József és a Radnóti Miklós Színháznak javasolta az összesen 28 milliós kiegészítést. A két teátrum végül megkapta a többlettámogatást, igaz, nem működésre, hanem a gazdálkodás racionalizálására.
A kiegészítésre azért van szükség, mert a színházak jóval kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mint tavaly. A Radnóti Színház művészeti támogatása 20 millióval kevesebb. A 30 milliónyi, nem visszaigényelhető forgalmi adó kompenzálására mindössze 17 milliót kaptak, és a belépőjegyek áfatartalmának emelkedése révén közel kétmillió forint veszteség érte a színházat, nominálisan tehát 35 millióval kevesebből gazdálkodhatnak. Mindez az éves inflációt is beleszámolva mintegy 20 százalékos támogatáscsökkenést jelentett. A színházigazgatók meghallgatásakor elhangzott adatokból az következett, hogy kevesebb bemutatót tartanak, munkatársakat bocsátottak el, a fizetésemelések elmaradtak, és a színház várhatóan feléli kevés tartalékát. Bálint András direktor beszámolt arról is, hogy az inflációt jóval meghaladó mértékben kénytelenek emelni a jegyárakat, és bevezetik a hétvégi felárat is.
A Katona József Színház szintén drasztikus változtatásokra kényszerült az évad kezdetekor: 56 millió forint kiesésével kell számolniuk a szezonban - a támogatások összes csökkenése 43 millió, a visszaigényelhető áfa arányának csökkenése miatt pedig 13 millió forintos hiánnyal kell számolniuk 2004-ben. Mindez a Katonában a kényszerű elbocsátások mellett egyes munkakörök megszüntetésével, átszervezésével járt, több esetben részmunkaidős foglalkoztatást vezettek be, csökkent a vendégművészek és a bemutatók száma, s megszűnt a teljes női varroda, a színház egykor kulcsfontosságú részlege is. A megtakarítás várhatóan 31 millió forintot eredményez, ezért a teljes évre vetített hiány megszüntetésére 25 millió forintot kért a három játszóhelylyel működő Katona, ahol a látogatottság és a kihasználtság is meghaladja a száz százalékot.
A nagyobb teátrumokat szintén súlyosan értintette az idén az áfatörvény és a gazdasági megszorítás. A Vígszínházban például közel százmillió forint kieséssel kell számolni - válaszolta lapunk kérdésére Marton László igazgató. Példaként azt mondta el, hogy ez az összeg azonos a teljes évad minden bemutatójának produkciós költségével; ebben a jelmezek és díszletek előállítása is benne foglaltatik.
A Nemzeti Színház is legalább 5 százalékos támogatáscsökkenésre készül a 2005-ös évben. Farkas Ágnes gazdasági igazgató nem tud konkrét számokat a jövő év költségvetéséről, ami azért különösen fájó, mert - mint minden teátrum - ők is évadban gondolkoznak, s így már meghirdették programjukat 2005 őszéig. Eleve számolnak 5 százaléknyi elvonással, de ha ennél is kevesebb pénzt kapnak, az már megkérdőjelezheti a működőképességet. Mint mondta: 2005-re nagyjából ugyanakkora összeget kértek, mint amennyiből az idén gazdálkodhattak - ez 110 millióval kevesebb a 2003-as támogatáshoz képest. Az intézmény teljes pénzforgalma meghaladja a 2 milliárdot, ebből 1,7 milliárd az állami támogatás, a többi a jegyekből, valamint a rendezvényekből származó bevétel. Ugyanakkor a Nemzeti Színház költségvetéséből kell kigazdálkodni a - még Schwajda György által kitalált - nemzet színészeinek inflációkövető díjazását, ami több tíz millió forintos tételt jelent évente.
