A hangversenyterem, ahol öröm zenét hallgatni
Egy hónapja élvezhetik a hallgatók és az itt fellépő művészek a próbaüzemmel működő Nemzeti Hangversenytermet, s az élvezet szó nem üres újságírói fordulat. Káprázatosan szól itt a zene. Az eddigi tapasztalatok, visszajelzések szerint világszínvonalú, különleges technikai adottságú és gyönyörűséges akusztikájú koncertterem született a dél-pesti millenniumi városközpontban. A gigantikus tömb belül rendkívül izgalmas terekkel várja a látogatókat, a tervező Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda munkatársai különleges, szellemesen és lendületes megoldásokkal, elemekkel tagolt, többfunkciós, változatos teret alkottak.
A teljes intézmény ugyan csak március 14-én nyílik meg, de az épület szívében található Nemzeti Hangversenyterem a próbaüzem eddigi négy hete alatt már kitűnőre vizsgázott. Az impozáns, négyszintes koncertterem teljes befogadóképessége 1600 + 200 fő (az ülések száma változtatható). A tágas, "shoebox" alakú, 25 méter magas (két szinttel magasabb, mint az Andrássy úti házak sora), 25 méter széles, 52 méter hosszú teremben az akusztikát a világhírű amerikai akusztikai tervezőcég, az amerikai Artec és vezetője, Russell Johnson neve fémjelzi.
Az akusztika fontos eleme a pódium és a nézőter egy része felett elhelyezkedő, hatalmas hangvető ernyő, amelynek mozgatható szárnyai külön-külön is emelhetők, süllyeszthetők. A 40 acélsodrony kötélen függő akusztikai hangvető súlya 70 tonna, a szerkezet öt önállóan mozgatható részből áll. Szintén az adott koncertnek megfelelő akusztika elérését szolgálja a pódium és az oldalfalak mentén elhelyezkedő zengőkamrák rendszere, amelyek nagyméretű ajtók mozgatásával módosítják az utórezgési időt - mindez számítógépes vezérléssel szabályozható. A beállításokat, majd a próbaüzem utáni finomhangolást is az Artec iroda munkatársai végzik. A zengőkamrákon látható színes térplasztikákat Jovánovics György készítette - természetesen Russell Johnsonnal együttműködve.
Az eddigi nagy érdeklődés után a hét végére is különleges hangversenyek várhatók itt. Február 12-én 19.30-tól kitűnő fiatal magyar zeneművészek adnak jótékony célú koncertet, a fellépők lemondtak honoráriumukról, s a jegybevételt - az UNICEF-en keresztül - a szökőár gyermekáldozatai javára ajánlották fel. A programban többek között a többszörös díjnyertes Ewald Rézfúvós Kvintett Rossini Tell Vilmos nyitányát és Liszt II. magyar rapszódiáját szólaltatja meg lendületes fúvósátiratban. Ravel lírai koncertrapszódiáját, a Tzigane-t Kokas Katalin hegedű- és Nagy Péter zongoraművész adja elő. A Változatok egy rokokó témára című Csajkovszkij-mű szólistája a 2004-ben Casals-versenyt nyert csellista, Fenyő László. Beethoven Hármas versenyét három kitűnő fiatal előadóművész játssza a Danubia Szimfonikus Zenekarral, Héja Domonkos vezényletével: Bogányi Gergely zongora-, Kelemen Barnabás hegedű- és Mérei Tamás gordonkaművész.
A Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) egyik legjelentősebb kezdeményezése a mostani évadban Fischer Iván Beethoven-sorozata, amelynek keretében, 2005 első felében öt hangversenyen elhangzik a német zeneszerző mind a kilenc szimfóniája. Február 13-án (az est támogatója a Raiffeisen Bank) és 14-én 19.45-től Beethoven I. C-dúr szimfóniája, majd az V. c-moll Sors szimfónia, utána pedig a III. Esz-dúr Eroica szimfónia csendül fel a Nemzeti Hangversenyteremben a Budapesti Fesztiválzenekar előadásában, Fischer Iván vezényletével. (EE)
