Nem változott az adómorál
Az adóhatóság ellenőrzési kapacitásának jó részét mintegy fél éve már az áfavizsgálatok kötik le, ám emellett az átfogó vizsgálatokra is szánnak időt. Különösen igaz ez a kis- és középvállalkozásokra, amely adózói körben nem tapasztalták az ellenőrök, hogy nőtt volna az adófizetési hajlandóság. "Mentségükre" legyen mondva, hogy a félévente-évente változó adószabályok egyre bonyolultabbak, s gyakran előfordul, hogy nem szándékos adóeltitkolás vezérli az adózót, hanem egyszerűen tévesen értelmezi a jogszabályokat. Ezúttal az adóhatóság által feltárt jellemző szabálytalanságokból válogattunk "okulásképpen". Vagyis, ha valaki a jellemző hibák tanulmányozása során ráébred, hogy nála sincs minden rendben, érdemes - még az adóhatóság megjelenése s az adóbírság kivetése előtt - önellenőrzést végezni.
Az adóhatóság által feltárt jogsértések többségét a költségelszámolással kapcsolatos anomáliák teszik ki. Gyakori ezen adózói körben, hogy az elszámolt költségszámlák nem, vagy nem teljes egészében a vállalkozás érdekében merültek fel. Megesik, hogy a magánszemély nevére szóló számlát elszámolják a vállalkozás költségei között. Mint ahogy nemegyszer a beruházásokat, a felújításokat is a költségek között szerepeltetik. Tévesen állapítják meg az értékcsökkenési leírást, vagy a selejtezett tárgyi eszközök megsemmisítését sem dokumentálják. A bevallás és a könyvelés adatai között nemegyszer eltérés akad, ráadásul bizonylatok nélkül is beszúrnak könyvelési tételeket. A társasági adóalapot elfelejtik bizonyos tételekkel növelni. Így például a vállalkozásra kiszabott szankciókkal, vagy gépkocsi eladásakor a nyilvántartási érték és az eladási ár közötti különbözettel.
Tipikus hiba az is, hogy a részben magánhasználatot is szolgáló költségek számlázott összegéből az áfát levonják, holott erre nincs lehetőség. Kisebb cégek között akadt olyan, amelynél a nem továbbértékesítési céllal vásárolt gépkocsi beszerzése után levonták az áfát, és ez nem engedélyezett. Szintén a gépkocsikkal kapcsolatos az a jellemző hiba, hogy az alkalmazottak a cég tulajdonában lévő gépkocsikat magáncélra is használták, viszont erről menetlevelet nem vezettek. Ezek a cégek megfizették a cégautóadót, viszont a javítási számlákban szereplő áfát levonták, és ezt nem lehetett volna. Bár régóta érvényes a szabály, ma is sokan eltévesztik: ha egy személygépkocsit cégautónak minősítenek, s megfizetik utána a cégautóadót, akkor a kocsihoz kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatás - például javítás - áfája nem vonható le.
A mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozásoknál több utólagos adóvizsgálat azt állapította meg, hogy a mezőgazdasági gépvásárlási támogatást jogtalanul vette igénybe az adott cég. A szabálytalanságok oka az volt, hogy a korábban jogszerűen igénybe vett mezőgazdasági géplízingügyletek futamideje alatt szerződésszegések adódtak, mivel a lízingdíjat nem bírta fizetni a cég. Ha viszont a szerződés meghiúsul, a támogatást vissza kell fizetni, ráadásul a késedelmi kamattal együtt.
Sok nehézség adódott a kkv-k számára az őket megillető beruházási adóalap-kedvezmény elszámolásánál is. Így például olyan cégek is igénybe vették, amelyek nem kizárólag magánszemély tagokból álltak. Gyakori volt, hogy használt, illetve felújított gép után akarták igénybe venni, vagyis például használt gépet importáltak, s a felújítás után vette igénybe a kedvezményt az importőr. Előfordult az is, hogy a gépet korábban aktiválták, mint ahogy a kedvezményt igénybe lehetett venni (az adóévben nem volt beruházási állományban). A legtipikusabb hiba pedig abból adódott, hogy nem szorosan közvetlenül a vállalkozási tevékenységhez kötődő beruházás után vették igénybe a kedvezményt (személygépkocsiknál fordult ilyen többször elő). Az adóhatóság a kis- és középvállalkozások körében is a tavalyihoz hasonló nagyságrendben tervez ellenőrzést végezni. Azok a kkv-k, amelyeknek uniós áfaszámuk van, az idén is gyakori adóvizsgálatra számíthatnak.
