Világelső magyar képrögzítő
A rendkívüli gyorsaságra ké-pes kamera működésében a legnagyobb előrelépés az eddig használt felvevőkészülékekkel szemben az, hogy minden egyes képpont, vagyis pixel mögött van egy kis processzor.
Ez struktúrájában és működésében is hasonlít az emberi szem retinájához, illetve az emberi látórendszerhez, amelyben minden egyes képérzékelő pont mögött van egy egyszerű kis processzáló egység, így nagyon nagyszámú processzor működik együtt egyetlen csipben. Egy hagyományos képérzékelő hamar felveszi ugyan a képet - egy digitális fényképezőgép akár egy ezred másodperc alatt is -, de azzal mégsem lehet egy másodperc alatt ezer képet készíteni, mert a képkiolvasás, -továbbítás, -tárolás, -feldolgozás folyamata akár másodpercekig is eltarthat. Mivel ennél a készüléknél minden processzornak csak egy képpontból kell kiolvasnia az adatot, szemben a hagyományos digitális gépekkel, amelyeknél egy központi processzor gyűjti össze az adatokat a több száz ezer pixelből, ennek működése sokkal gyorsabb - mutatott rá a gyorsfényképező működésének lényegére Zarándy Ákos, a SZTAKI kutatója, az AnaLogic igazgatója. Mivel az érzékelőkre képesek visszahatni a jelfeldogozó processzorok, lehetőség nyílik egy olyan fényképezőgép kifejlesztésére is, amely egy képen belül - akár pixelenként - képes szabályozni a képalkotó felület fényérzékenységét, megoldva ezzel a fotósok félárnyékkal vagy szembefénnyel kapcsolatos nehézségeit. Gyors mozgás rögzítésekor az expozíciós idő automatikusan módosulni tud a kép különböző részein.
Az itt használt processzortömbök ötlete a 80-as évek végén született meg a kaliforniai Berkeley Egyetemen, majd a 90-es évek közepén - mialatt a kutatás súlypontja Budapestre és Sevillába került - kezdték el ezeket képérzékelőkkel kombinálni. Napjainkra az integrálási lehetőségek addig fejlődtek, hogy már 16 ezer proceszszoros egységet is létre tudott hozni a sevillai csoport, míg Zarándy Ákos és kutatótársai már egy ötvenezer processzoros készüléken dolgoznak Budapesten.
A lehetséges alkalmazási területek közül az ipari minőségbiztosításban a gyorsan mozgó anyagok, termékek vizsgálatánál használják ezt az új rendszert, gyors helymeghatározási, mérési és adatgyűjtési képessége miatt. A berendezés a gyors képalkotással össze-függésben azonnali döntéseket is tud hozni, így akár egy terület felügyeletét is elláthatná, vélhetően hatékonyabban, mint a tíz képernyő előtt alkalmanként elbóbiskoló biztonsági őr. Ezt a technológiát a készülék csekély mérete, súlya és energiaigénye a repülőiparban és az űrkutatásban való felhasználásra is alkalmassá teheti. Az autóipar már ismerkedik az új lehetőséggel, az Európai Unió és a biztonsági fejlesztések egyik éllovasaként számon tartott Volvo közösen támogat egy ütközést előre jelző rendszer kifejlesztését. Az alapkutatásokat egyébként az MTA Számítástechnikai és
Automatizálási Kutatóintézete, valamint több hazai kutatásfinanszírozó, például az országos tudományos kutatási alapprogram támogatja. A tengerentúlról az Office of Naval Research és a NASA nyújt anyagi segítséget, ami azért figyelemre méltó, mert ezek a szervezetek csak nagyon kivételes esetekben adnak pénzt európai kutatásokra.
