Frank Frigyes magányossága
Tavaly a reveláció erejével hatott, hogy a londoni Sotheby's Frank Frigyest (1890-1976), a magyar expresszionizmus egyik legmarkánsabb képviselőjét tartotta érdemesnek arra, hogy bemutassa többek között Modi-gliani, Kokoschka, Soutine társaságában. A rangos művészeti házban kiállított képanyag egy részét, Frank tájpiktúráját és virágcsendéleteit most a kecskeméti Bozsó Gyűjteményben fedezheti fel magának a közönség.
Frank - bevallása szerint - habozott a zenei pálya és a festészet között. Döntését Munkácsy iránti csodálata, mind erőteljesebben kibontakozó művészetét Matisse és Chagall, Van Gogh és Soutine befolyásolta. Változó intenzitással, de végig megmaradt az expresszionizmus vonzáskörében. A hatvanas évektől már része volt a hazai elismerésben is, szakmai és etikai példaként állították az ifjabb művészek elé.
Miként a Sotheby'snél bemutatott alkotások, a kecskeméti kiállítás darabjai is a Frank művészetét pártoló Varsányi-gyűjteményből kerültek ki: lenyűgöző virágcsokrok, domboknak tekergő utcák, nyújtózó háztetők, harsogó erdőszegletek. Ugyanakkor ez mégsem mosolygó kiállítás. Valamennyi ecsetvonásban, életigenlő sárgában vagy nyers-vörösben ott feszül Frank Frigyes alkotói magánya-küzdelme, elkerülhetetlen, a Dob utcai gettóig, majd az isaszegi munkatáborig vezető tragikus sorsa. A magányos fa című alkotása a göcsörtös ágakkal, az üres paddal, a félrebillent horizonttal maga a vergődő művész.
Ebben a fölfedezésben a különleges rendezés is segít bennünket: a sötét grafitszürke falakon, a sajátos megvilágításban felragyognak, szinte újjászületnek a tájképek. Átellenben pedig, egy XVIII. századi enteriőrben a csendéletek kapnak látványos "ruhát".
Frank Frigyes képei a kecskeméti Bozsó Gyűjteményben láthatók. A Szegedi Művészetért, Oktatásért Alapítvány közreműködésével létrehozott tárlat május 22-ig látható, péntek-vasárnap 10-18 óráig.
