A magánokirat ereje
A teljes bizonyító erejű magánokirat alaki bizonyító ereje az ellenkező bizonyításig áll fenn. Ha az okirat külsőre megfelel a törvényi feltételeknek, a valódiságát vitató félnek kell igazolni, hogy készítésénél nem tartották be az alaki kellékeket. A teljes bizonyító erejű magánokirat a benne szereplő tények valódiságát nem tanúsítja - mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság.
A peres felek kölcsönszerződést kötöttek, amelynek biztosítékaként jelzálogjogot alapítottak az adós ingatlanára. Az okiratot két tanú írta alá, majd azt ellenjegyezte a szerkesztő ügyvéd. Néhány nap múltán újabb megállapodás született köztük, a hitelező további nagy összegű kölcsönt nyújtott, amelyet ismét ingatlanjelzálog-szerződéssel biztosítottak. A szerződést a tanúk aláírták, utóbb ügyvéd ellenjegyezte.
A visszafizetési határidő eltelte után a hitelező - mivel nem kapta meg - a bíróság előtt követelte a kölcsönösszeg visszafizetését. Az adós tagadta, hogy a pénzt egyáltalán átvette. Azt állította, hogy a megállapodásokat a tanúk jelenléte nélkül, a felperes fenyegető fellépésének hatására írta alá. Azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg, a szerződések jó erkölcsbe ütköznek, ezért semmisek. Az elsőfokú bíróság, majd a másodfokú bíróság is elutasította a felperes keresetét.
A felperes az LB-hez fordult felülvizsgálatért. Szerinte tévedtek a bíróságok, s az alperesnek kellett volna igazolni, hogy a követelt összeggel nem tartozik. A LB alaposnak találta a kérelmet. Felhívta a figyelmet arra: a felperes által csatolt dokumentumok külsőre megfelelnek a teljes bizonyító erejű magánokirat törvényi követelményeinek. Azt is hangsúlyozta: az alperesnek kellett volna szolgáltatni az ellenbizonyítékot a felperesi követeléssel szemben. Mivel a bizonyítási tehernek a felperesre történő áthárítása az érdemi döntésre is kihatott, ezért az LB a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. (VG)
