Állóképek mozgóképek helyett

Az már korábban eldőlt, hogy galéria lesz a Margit körúti volt Átrium moziban, azt azonban nem engedélyezte a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (NKÖH), hogy felszedjék a terem székeit. Az Átrium épülete ugyanis funkciójában volt védett, tehát csak moziként lehetett volna hasznosítani. Ám a védettség miatt nem engedélyezték a korszerűsítést, így viszont nem érte meg a Budapest Film Rt.-nek, hogy tovább működtesse a régi filmszínházat. Mindezek miatt az NKÖH végül úgy döntött, hogy más célra is használható az Átrium. Néhány nappal ezelőtt a Svájcban élő László Károly ismét megtekintette a Margit körúti termet, amellyel elégedett, így egy hónap múlva ajánlatot tesz arra, hogy az óriási, felbecsülhetetlen értékű gyűjteményéből hány képet hozat hazánkba.

Schiffer János kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes lapunknak elmondta: a több éve tartó huzavona végéhez értek, de vannak még megoldásra váró feladatok. Az ajánlattétel után a fővárosi közgyűlésnek döntenie kell arról is, milyen formában működtetik majd a galériát. A tervek szerint a tárlat üzemeltetése a Budapesti Történeti Múzeum feladata lenne. A felújításra lesz pénz, az azonban még kérdéses, miből jut majd a működtetésre. A felújítás mintegy 100 millió forintba kerül, visszaállítanák az eredeti állapotot, a galériában pedig a későbbiekben más rendezvények is helyet kapnának.

Az épületet - amelyben az egykori Május 1., majd Átrium mozi működött - Kozma Lajos tervezte az 1930-as években. A házban 65 éven át működött filmszínház. Aztán megnyílt a közelben a Mammut mozi, amely évente több mint egymillió látogatót vonz. A Mammut filmszínházban a Budapest Film Rt. széles filmkínálattal van jelen, láthatók itt szép számmal hazai és európai művészfilmek is. Így nem csoda, hogy - érdeklődés hiányában - végül bezárták a veszteséges Margit körúti filmszíházat.

Tegyük hozzá: ilyen nagy, körülbelül 600 férőhelyes vetítőt, mint az Átriumé csak sikerfilmekkel lehetne megtölteni. Nem csoda, hogy a Budapest Film Rt.-nek például 2000-ben, a bezárás előtti esztendőben több mint 17 millió forintos veszteséget okozott az Átrium mozi üzemeltetése (VG, 2001. febr. 23.). Pedig még az 1990-es felújításkor a hazai filmszínházak sorában elsőként itt építettek be Dolby stereo hangzást, s nagyobb lett a filmvászon is, ám néhány év elteltével, a multiplexek erőteljes terjedése után azonban ez már nem volt kuriózum.

A bezárás után a terembe sokan, sokfélét álmodtak. Az egyik vállalkozó például könyvesboltot nyitott volna, a tervek között szerepelt még könyvtár, kávézó és természetesen mozi is. A Szimpla Kertet üzemeltető társaság szintén látott benne fantáziát: ők olyan filmes központot szerettek volna itt teremteni, ahová az értelmiségi fiatalok járhattak volna - főként európai alkotásokat - szemlézni.