Kisebb cégeknél is jól jöhet a cafeteria
Amikor egy kisvállalkozás vezetője számba veszi, milyen módon csökkenthetné a költségeit, a legtöbb megoldást végül is azért veti el, mert úgy véli, cserébe le kellene mondania valamiről. Csakhogy ez nem mindig igaz.
Az egyik legnagyobb kiadási tétel például a dolgozók ösztönzése, amely - ha fizetésemeléssel szeretnénk elérni - valóban drága megoldás, mivel számolnunk kell a bérek járulékos költségeivel is. A dolgozóknak azonban adhatunk bizonyos béren kívüli juttatásokat. S ha ezt nem ad hoc módon tesszük, hanem tudatosan alakítjuk ki egy sajátos rendszerét - ez a cafeteriarendszer -, egyszerre két célt érünk el. A munkatársainkat még szorosabban kötjük a vállalathoz, ráadásul ez kevesebbe kerül, mint ha nem tennénk semmit.
A hagyományos béren kívüli juttatások (étkezési, utazási, üdülési támogatás stb.) bár fontosak, nem mindenkire hatnak ösztönzően, hiszen saját életvitele miatt nem minden dolgozó érzi egyformán ezek jelentőségét. Így az egyes munkavállalók eltérő módon részesülnek belőle. Ezzel szemben a cafeteria lényege, hogy egységes, minden dolgozónak jár, mégsem egyforma. Tehát a dolgozó nem kapja, hanem kiválasztja azokat.
Ahhoz, hogy a rendszer hatékonyan működjön, egyes szakemberek szerint éves szinten dolgozóként mintegy száz-százhúszezer forintot kell erre a célra fordítani. Más vélemények szerint azonban ennél kisebb összeg is lehet ösztönző, ha a munkavállaló ügyesen, adómentes szolgáltatásokból állítja össze az igényeit, és az egész keretét nettó tudja elkölteni olyan dolgokra, amelyekre valóban szüksége van. Ekkora összegből általában tíz-tizenkét szolgáltatás közül választhatnak az emberek, ezeket azonban csak és kizárólag azoktól vehetik igénybe, akikkel cégük - jellemzően egy versenyeztetést követően - szerződést kötött. Azt tehát természetesen a munkáltató állítja össze - sokszor egy erre szakosodott tanácsadó cég segítségével -, hogy milyen szolgáltatások kerüljenek a választható csomagokba vagy a listára. (ELE)
