Bár a dohányzás áldozatai elsősorban maguk a füstölők, az elmúlt évek kutatásai bebizonyították a passzív dohányzás veszélyességét is. Egy a British Medical Journalben publikált tanulmány rávilágított a passzív dohányzás romboló hatására. A dohányzóval együtt élő felnőttek között 15 százalékkal nagyobb a halálozási arány, még akkor is, ha ők maguk sosem gyújtottak rá.

A dohányfüst fokozottan veszélyes a gyermekek számára, mert megnöveli a légzőszervi megbetegedések, a visszatérő fülfájdalmak és az asztmarohamok esélyét. Ezenkívül lelassíthatja a méhen belüli fejlődést, kis születési súlyt eredményezhet, és megnövelheti a gyermekágyi halál esélyét is. A nem dohányzók is szenvedhetnek a füstös környezetben, amely köhögést, fejfájást, begyulladt szemeket, hányingert és légzési problémákat okozhat. 2001-ben a 15 EU-tagállam felnőtt lakosságában százezerből körülbelül ötven halálesetet a másodlagos dohányfüst okozott.

Az EU szintjén a passzív dohányzással egy irányelv és egy javaslat foglalkozik. A 89/391/ EEC számú, a munkahelyek biztonságáról és egészségességéről szóló javaslat többek között kiköti, hogy "a közös pihenőhelyiségekben megfelelő körülményeket kell biztosítani, ahol a nem dohányzókat nem zavarja a füst." Ezenkívül 2002-ben az Európa Tanács elfogadott egy ajánlást, amelyben arra biztatja a tagállamokat, hogy tegyenek jogi lépéseket a passzív dohányzás megszüntetésére a munkahelyeken, zárt közterületeken és a tömegközlekedési eszközökön.

Az egyes országok által meghozott, a passzív dohányzás visszaszorítását szorgalmazó törvények sokban különböznek. Ma Írország és Norvégia az a két európai állam, ahol tilos a dohányzás minden munkahelyen, így a bárokban és az éttermekben is. Az intézkedés fő célja az volt, hogy a munkavállalókat megóvják a füstös környezet egészségkárosító hatásaitól. Írországban az érintett szektorok 94 százalékában tiszteletben tartják a tiltó rendelkezést. Az ír dohányosok körében végzett felmérésből az is kiderül, hogy otthon is kevesebbet dohányoznak, ez mutatja, hogy a törvény sokakban tudatosította a passzív dohányzás káros hatásairól meglévő ismereteit.

A legtöbb EU-tagállamban tilos a közterületeken dohányozni. Néhány tagállamban, mint például Ír-, Olaszországban, Máltán, Finnországban, Hollandiában és Svédországban tilos a munkahelyeken dohányozni, de ebbe a tiltásba nem mindegyik imént felsorolt ország foglalta bele a hoteleket és a vendéglátó-ipari egységeket. Több ország (többek között Franciaország, Belgium, Lengyel-, Magyar-, Észt- és Finnország) a vendéglátóiparban dohányzásra kijelölt és füstmentes területek kialakítását írta elő. Ha a teljes betiltás nem oldható meg, a dohányzóhelyiségnek zárható különteremnek kell lennie.

A teljes körű tiltást könnyebb betartatni, mint a részleges megszorító intézkedéseket. A megszorító intézkedések bizonyos helyiségekben engedélyezik a dohányzást. Ez ellentmondásokhoz, illetve a dohányzók és nem dohányzók közti vitához vezethet. A törvény betartása szélesebb körű lett Írországban és Norvégiában a tiltó intézkedések 2004-es bevezetése után.