Középtávú fejlesztési tervek
A 2003-ban elfogadott városfejlesztési koncepció alapján elkészült Budapest középtávú, 2005- 2013 közötti városfejlesztési programja, amely a hónap végén kerül a fővárosi közgyűlés elé. Ennek fontos része a közlekedési rendszer fejlesztése.
A program a közösségi közlekedést állítja a középpontba. Az élhetőbb város megteremtése és a környezet minőségének javítása érdekében nagy hangsúlyt kap a belső kerületek forgalomcsillapítása, a kötöttpályás, valamint az elővárosi közlekedés fejlesztése, és a gépkocsiforgalom megállítása a főváros határánál, illetve külső kerületeiben - mondja Ekés András, a dokumentumot kidolgozó Városkutatás Kft. munkatársa. A főváros hétéves finanszírozási prognózisát alapul véve állították össze a Budapest magprogramot - ez a középtávú programon belül azokat a fejlesztéseket tartalmazza, amelyeket 2013-ig mindenképpen szükséges megvalósítani, és amelyek reálisan beleférnek a rendelkezésre álló pénzügyi keretbe. Az önkormányzat saját forrásai mellett uniós és állami támogatásra, hitelekre, valamint a kerületek és a magánszféra részvételére is számítani lehet. Ezek mértéke ugyan bizonytalan, de várhatóan a magprogramban szereplőkön túl is megvalósítható több fontos beruházás.
A kötöttpályás közlekedési fejlesztések közül a 4-es metró első, az Etele tér és a Baross tér közötti szakaszának megvalósítására több pályázatot már ki is írtak. A tervek szerint az Országgyűlés még a tavaszi ülésszakon jóváhagyja a Bosnyák térig tartó második szakasz megépítését. A magprogram része az 5-ös metró, azaz a szentendrei és a csepeli HÉV-et a belváros alatt összekötő észak-déli regionális gyorsvasút első ütemének megkezdése uniós forrásokból. Az első szakasz megvalósítása a csepeli és a ráckevei HÉV Lágymányosi hídnál történő összekapcsolását és térszint alatti elvezetését jelentené az Astoriáig.
A belvárosi közlekedés javítása érdekében az anyag javaslatot tesz a megszüntetett villamosvonalak visszaállítására, például a Bajcsy-Zsilinszky úton. A fontos kötöttpályás fejlesztések közé tartozik a budai rakparti villamosvonal továbbépítése a déli szakaszon a Lágymányosi hídig, északon összekötése a 17-es villamossal, valamint az 1-es és a 3-as villamos vonalának meghoszszabbítása.
Az elővárosi közlekedés fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a gépkocsival közlekedők egy része a város határán, illetve a külső kerületekben kényelmesen válthasson tömegközlekedésre. Tízezres nagyságrendben lenne szükség őrzött, olcsó P+R parkolók kialakítására. A kötöttpályás fejlesztések megvalósításánál a MÁV és a főváros együttműködése szükséges. A járatok összehangolásában, a tarifaközösség kialakításában a Budapesti Közlekedési Szövetség létrejötte nagy előrelépést jelent. A belső kerületben forgalomcsillapított övezetek létrehozása is akkor oldható meg, ha a Kiskörút és a Nagykörút körzetében lakossági parkolásra alkalmas mélygarázsok, parkolóházak épülnek.
A közútfejlesztéseknél a hiányzó harántirányú utak kiépítésére kell koncentrálni. A város északi részén szükség van az Aquincumi hídra, illetve a Körvasúti körút kapcsolódó szakaszának kialakítására az M3-as és a 10-es út között, 2013 után pedig a déli szakasz megépítésére egy új Duna-híddal. Emellett az anyagban szerepel a Nagy Lajos király útja meglévő szakaszának kiszélesítése és meghosszabbítása a Szegedi úti felüljáró megépítésével, a 3-as villamos Angyalföldre való átvezetésével - ugyancsak a harántirányú közlekedési lehetőségek fejlesztése érdekében.
