Nem kell a tőke a kis cégeknek
A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. tavaly meghirdetett egyszerűsített tőkeemelési terméke iránt furcsa módon az előzetesen vártnál lényegesen kisebb az érdeklődés - mondta lapunknak Arató Krisztina vezérigazgató. Alig egy-két jelentkező volt, de az ügylet nem jött létre. Holott a társaság ezt éppen a kisebb mérlegfőösszegű és árbevételű kis- és középvállalkozások részére fejlesztette ki, amelyek esetében a tőkehiány a szektorra jellemző értéknél is nagyobb mérvű.
A tőkeinjekcióhoz való egyszerűbb és gyorsabb hozzájutást lehetővé tevő konstrukció keretében 10-20 millió forint tőke igényelhető, ellentétben a "normál" változat 10-100 millió forintjával. Az eltérő feltételek közé tartozik egyebek között, hogy minimum két lezárt mérlegévet a működésiidő-követelményt, legalább ötvenmillió forint nettó árbevételt kell felmutatnia az igénylő vállalkozásnak, a legutóbbi két évben összességében nyereségesen kell gazdálkodnia, továbbá minimum húsz százalék saját erőt kell a kérelmező kkv-nak biztosítania. Amennyiben ezeknek a követelményeknek eleget tesz, úgy gyakorlatilag automatikusan, néhány hét alatt hozzájuthat a kért összeghez.
A befektetés időtartama - hasonlóan a normál eljáráshoz - az egyszerűsített terméknél is három-öt év. A KP-nek nem célja, hogy határozatlan időtartamra tulajdonostárs maradjon, ezért elvárja, hogy legalább három, de legfeljebb öt éven belül a tulajdonostársak kivásárolják a megszerzett tulajdonhányadát annak érdekében, hogy újabb befektetéseket hajthasson végre. A kivásárlásra az időszak alatt bármikor sor kerülhet, ha a vállalkozás annyira megerősödik, hogy a tulajdonos ezt meg tudja tenni. A kivásárlás módját, feltételrendszerét a befektetéskor a felek előre rögzítik.
Az elvárt hozam az idén áprilistól az egyszerűsített terméknél is lecsökkent: hároméves befektetési periódus esetében a hat hónapos Bubortól hathavi Bubor + 1,5 százalékig terjed. Ötéves befektetési periódus esetében pedig a hozamelvárás 12 hónapos Bubortól 12 havi Bubor + 1,5 százalék között mozoghat. A hozamelvárás a tőkeigényt benyújtó vállalkozás minősítésétől függ.
A vezérigazgató elmondta, hogy a normál tőkeemelési eljárással ellentétben az egyszerűsített ügyintézés esetén nagy valószínűséggel nem kell létrehozni felügyelőbizottságot sem, hiszen az a hatályos törvények szerint csak ötvenmillió forintos jegyzett tőke felett követelmény. Ezt a szintet jellemzően a feltőkésítés után sem éri el az igénylő kkv tőkéje.
Nagyon olcsóvá tették az egyszerűsített terméket, amelyhez az fb említett elmaradása is hozzájárul. A termék árazása kedvezőbb a banki hiteleknél, ezért sem értik az érdektelenséget. Feltehetőleg az lehet az oka - mondja -, hogy akinek ilyen kis igénye van, nem is gondol erre a lehetőségre, vagy nem is tud róla. Pedig a társaság ezt minden fórumon megpróbálja népszerűsíteni. Szólt arról is, hogy a normál terméküknél a KP 2005-ben várhatólag több portfóliótársaság esetében is sikeres exitet hajt végre, azaz a társtulajdonosok terveik szerint hozammal növelten visszavásárolják a KP tulajdoni hányadát. A jelenlegi portfóliócégek közül azok döntöttek így, amelyek esetében a KP tőkebefektetésének megtérülése gyorsabban következett be a vártnál, így kellően megerősödve már "saját lábukra" állva kívánják folytatni az expanziót.
Arató Krisztina szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a KP által nyújtott tőkebefektetés előnyei akkor mutatkoznak meg leginkább, ha azokat pályázati (EU-s vagy hazai) forrásokkal, illetve a tulajdonos bankok által nyújtott beruházási hitelekkel - elsősorban természetesen a kedvező kamatkondíciójú Európa-hitellel - együttesen alkalmazzák. Pozitívum, hogy a pályázati pénzekkel ellentétben a KP egyszerűsített tőkeemelése nem utófinanszírozást jelent.
