Régóta foglalkoztatja a tudósokat, hogy miért allergiás, atópiás az egyik ember, s a másik miért nem. Atópia alatt a szervezet bőr- és nyálkahártya-túlérzékenységét értjük a környezet anyagaival szemben, ami fokozott IgE-termeléssel jár (allergiára jellemző immunglobulintermelődéssel). Döntő szerepe van a genetikai hajlamnak, de önmagában ez nem elegendő. Az allergia kialakulásának kockázati tényezői között egyedi és környezeti faktorokat különböztethetünk meg. Az egyedi faktorok közül az öröklődésnek, a genetikai hajlamosító tényezőknek van szerepük. Ha a családban a szülők és rokonok között allergiás betegség előfordul(t), akkor a gyermeknél is nagyobb az allergia kialakulásának kockázati tényezője. Jelentős szerepe van a környezeti faktoroknak, ezek a házon belüli és a külső allergének, a levegőszennyeződés, a légúti infekciók, s nem elhanyagolható az aktív, illetőleg passzív dohányzás szerepe sem.

A környezet szerepére utal, hogy a fejlett országokban igen magas az allergiás betegek száma, az USA-ban 7-27 százalék az asztma előfordulása, Új-Zélandon 27, Angliában 9-18 százalék. Hazánkban ennél jóval alacsonyabbak az értékek, de ennek az az oka, hogy korrekt felmérés nem történt. A gyermekkori asztma előfordulása 3-7 százalék körüli. A népesség 20-30 százaléka szenved valamilyen allergiás betegségben.

Nagyon fontos, hogy a tüneteket mutató betegeknél minél hamarabb elvégezzük a speciális vizsgálatokat, hogy fény derüljön az allergénre. Bőrpróbával, vérből történő specifikus IgE-vizsgálattal határozzuk meg a tüneteket kiváltó allergéneket. Ezek lehetnek ételallergének, pollenek, háziporatka, állati szőrök, penészgombák, tartósítószerek, színezőanyagok, fémek. A kapott eredmények birtokában tudjuk megkezdeni a kezelést és a felvilágosítást.

Mai álláspontunk szerint az allergiás nátha, a kötőhártya-gyulladás és az allergiás asztma egy betegségcsoportnak mondható: "egy légút, egy kórkép". Az allergiás asztmában szenvedők 60 százaléknál szénanátha is előfordul, s a szénanáthások 30-40 százalékánál asztma is kialakul, ha nem kezeljük megfelelően. A legnehezebb dolgunk a pollenekkel van, mivel ezek elkerülésére nem sok az esély. Benne vannak a levegőben, a virágzási szezonban a szél útján mindenhova eljutnak. Nem hiábavaló dolog a parlagfű, a gyomok irtására történő felhívás, s ennek megvalósítása, mert ha kevesebb pollen van a levegőben, az kevésbé okoz súlyos tüneteket.

Segítséget nyújt a gyermekek és a felnőttek számára az előírt korszerű gyógyszeres kezelés és a megfelelő környezeti tényezők kialakítása is. Néhány évvel ezelőtt csak olyan gyógyszereket tudtunk felírni, melyek álmosítottak, csökkentették a koncentrálóképességet, de ma már rendelkezünk olyan modern allergiaellenes készítményekkel, amelyek úgy szüntetik meg a tüneteket, hogy nem okoznak álmosságot, más gyógyszerekkel együtt is adhatók (pl. makrolid antibiotikumok), és alig van mellékhatásuk.

Ilyen például a desloratadine hatóanyag-tartalmú antihisztamin szirup és tabletta, amelyek a mellett, hogy a bevétel után 30 perccel már csökkentik az allergiás tüneteket, klinikailag bizonyítottan nem okoznak fáradékonyságot, nem befolyásolják a koncentrálóképességet, ezért iskolások, gépjárművezetők is szedhetik. A desloratadine szirup már egyéves kortól adható az allergiás kisgyermekeknek. Tehát a legújabb, a harmadik generációs allergia elleni készítmények a jövő útját jelzik. Ezeknek a készítményeknek az antihisz-tamin-hatáson túl gyulladáscsökkentő hatásuk is van, s az orrdugulást is kedvezőbben befolyásolják, mint elődeik. Ha ismert a pollenallergia, akkor a pollenszezon előtt legalább egy héttel érdemes elkezdeni és a szezon teljes időszakában ajánlott szedni a felírt gyógyszereket, hogy súlyosabb tünetek ne alakuljanak ki. Gyakran szükséges specifikus asztma elleni gyógyszerek, hörgőtágítók adása, gyulladáscsökkentő orrspray-k, szemcseppek használata is. Ha a gyógyszeres kezeléssel nem tudunk teljes tünetmentességet elérni, akkor jön szóba az immunterápia. Ezt csak akkor végezzük el, ha a beteg legfeljebb 2-3 allergénre érzékeny. Szezonmentes időszakban történhet a megfelelő allergén fokozatos, emelkedő dózisban való bejuttatása a szervezetbe (injekció, vagy szájon át, csepp formájában), a szervezet túlérzékenységének csökkentése céljából.

A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos, hogy a környezetre vonatkozó tanácsokkal is ellássuk betegeinket. Pollenszezonban minél kevesebbet tartózkodjanak a szabad levegőn. A szabadban történő sporttevékenység növeli a virágporszemekkel való találkozást, és a gyógyszeres kezelés ellenére tüneteket okozhat, orrfolyás, fulladás alakulhat ki a tevékenység alatt, vagy azt követően néhány perc múlva. A lakószobában érdemes pollenszűrőt elhelyezni, illetőleg zárt ablaknál aludni. A szellőztetés reggel a legkedvezőbb, mert ilyenkor van a legkevesebb pollen a levegőben. A gyakori hajmosással a napközben a hajba került polleneket tudják eltávolítani. A hálószobában tartott kedvenc állatoktól nehéz az elválás, de ha az érzékenység igazolódik (kutya, macska, hörcsög, tengerimalac, papagáj, degu stb.), akkor ez feltétlenül szükséges. Nemcsak az állatok szőre, de a nyáluk is allergizál.

A megfelelő tájékozódást a pollenjelentésekből tudhatják meg, hetente ismertetik a levegőben lévő pollentartalmat, azt, hogy az ország egyes részein melyik fajtájával találkozhatnak és milyen koncentrációban.

Ha tehetik, a pollenszezonban a magas hegyvidékekre, tengerpartra menjenek nyaralni, mert itt igen alacsony az allergizáló pollenszám, s a tünetek enyhülése várható. Már évtizedek óta sikeresen alkalmazzák a barlangterápiát különféle légúti megbetegedésekben. Jól ismertek jótékony hatásai. A barlangban mozogni, sportolni is lehet, még teljesen kezdők is izgalmas felfedező utakat tehetnek. Gyakorlott vezetők a fizikai megterhelést a résztvevők kondíciójához igazítják. A klíma és a mozgás jótékony hatása egymást erősítve jut érvényre. Környezetünkben már alig találni olyan helyet, ahova a káros szennyezőanyagok, az allergének, a fertőző mikroorganizmusok el ne jutnának. Ezért nagy jelentőségűek a barlangok, mert levegőjük tisztasága és kedvező paraméterei terápiás célokra alkalmassá teszik azokat.

Minden olyan tényező, mely a légzés ritmusának változását, felgyorsulását okozza, túlérzékeny hörgők esetén rohamot válthat ki. A légzés megváltozását okozó tényezők a nagyfokú stressz, erős érzelmek, indulatok, sírás, nevetés, fizikai megterhelés, köhögés. Ezért nagyon fontos a légúti betegségben szendevő számára a rendszeres légzőtorna végzése, melynek a célja a helyes légzéstechnika, a megfelelő légzési ritmus megtanulása, a különböző tüdőterületek átlélegeztetése. A légzőtornához hasonlóan javítja a légzéstechnikát a rendszeres úszás, illetve a relaxáció.

Fontos ismerni a keresztreakciókat is. Az allergiát kiváltó fehérjék hosszabb-rövidebb aminosavláncból állnak. Az egyes allergének esetén azonos részek fordulhatnak elő, amelyek kiválthatják a tüneteket, ronthatják a már meglévő panaszokat. Ilyen például az ételek és pollenek közötti keresztreakció. Ezek közül néhányat említenék: ilyen például a parlagfű és a görögdinnye, paradicsom, borsó; a fapollenek (nyírfa, mogyoróbokor) és a zeller, alma, paradicsom, sárgarépa; a fűpollenek (pázsitfűfélék) és a paradicsom, borsó; a fekete üröm és a zeller, sárgarépa, fűszerek okozta keresztreakciók.

Tudjuk, hogy a fő problémát a hisztamin nevű mediátor anyag felszabadulása okozza. Vannak olyan ételeink, melyek nem okoznak valódi allergiás reakciókat, de magas hiszta-mintartalmuk miatt az allergiához hasonló tüneteket képesek előidézni. Javasolt az allergiás szezonban ezen ételek kerülése, vagy fogyasztásuk csökkentése. Ilyen hisztaminban gazdag ételek a halak (tonhal, lazac, fagyasztott halak), rákfélék, száraz kolbászok, erjesztett sajtok, a bor, sör, a pezsgő italok, a savanyú káposzta, a paradicsom és a spenót.

Az allergiás hajlam öröklődik ugyan, de a környezeti tényezők hatására alakul ki a betegség. Ha ismerjük allergiás érzékenységünket, próbáljuk megelőzni a megfelelő óvintézkedések megtételével. Egy jól kezelt allergiás egyén ugyanolyan életet élhet, mint a többi ember, fizikai aktivitásában, napi tevékenységében nem szükséges a korlátozás, s ezt a korszerű gyógyszerek teszik lehetővé.