Adósságbehajtás per nélkül
Sok cég küszködik azzal, hogy kinnlevőségeit behajtsa. Ez nemcsak akkor gond, ha a másik fél által vitatott követeléséről van szó, hanem akkor is, ha az adós kifejezetten elismeri tartozását, és csak valamilyen üzleti vagy gazdasági megfontolás miatt vonakodik a teljesítéstől. A pereskedésnél, illetve netán a követelésbehajtó cég igénybevételénél olcsóbban, gyorsabban, hatékonyabban szorítható fizetésre a tartozását egyébként nem vitató vállalkozás, ha felszámolást kezdeményeznek vele szemben, mutatják a Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda tapasztalatai. Mint azt Illés Attila, az iroda munkatársa elmondta: az elismert, de mégsem teljesített adósságok a kvázi alá-fölé rendeltségi viszonyban álló cégeknél gyakoriak. Az alárendelt helyzetben lévő vállalkozások rendszerint képtelenek a jogaikat érvényesíteni. Tartanak a pereskedéstől, nem alaptalanul, hiszen adósaik - különösen, ha nemzetközi kiterjedésűek - sokkal felkészültebb jogi háttérrel bírnak. Nem probléma számukra - mondjuk - a jogvita elhúzása, amely a kis hitelező cég halálát jelentheti.
A per többnyire fizetési meghagyás kibocsátásával indul, a jogerős ítélet meghozatala legalább két évbe telik, azt követheti még a hosszadalmas végrehajtási procedúra, ráadásul tetemes költségeket is felemészthet. Sok cég úgy gondolja, eredményesebb, ha tartozásbehajtó társasághoz fordul. Ám - figyelmeztetett Illés Attila - az sem tud egyebet csinálni, mint amit a hitelező egyébként is megtehetne.
Az ügyvédi iroda álláspontja szerint ha olyan követelése van a cégnek, amelyet a másik fél nem vitat, akkor a legegyszerűbb felszámolási eljárást kezdeményezni. Ez a fizetésképtelen céggel szemben indított, annak jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, a hitelezői követelések kielégítését szolgáló nem peres eljárás. Ténylegesen azonban nemcsak a fizetésképtelen cég megszüntetése és a fennmaradt vagyonhitelezők közötti szétosztása lehet a funkciója, hanem a nem vitatott követelés érvényesítése is. Alapja, hogy a jogi értelemben vett fizetésképtelenség fogalma nem egyezik a gazdasági értelemben vett fizetésképtelenséggel. Gazdasági értelemben az a cég fizetésképtelen, amely anyagi források híján valóban nem képes a követelések kiegyenlítésére. A csődtörvény értelmében viszont a bíróság a cég fizetésképtelenségét akkor állapítja meg és rendeli el felszámolását, ha az nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességtől számított 60 napon belül nem teljesíti.
A bíróság nem peres eljárásban, iratok alapján dolgozik, nincsenek tárgyalások. A kérelemre a bíróság nyilatkozatot vár az adóstól. Nyolc napon belül választ kell adnia, vitatja, vagy elismeri-e tartozását. Ha hallgat, a bíróság vélelmezi, hogy a kérelemben foglaltakkal egyetért, és elrendeli a felszámolást. Az igazságszolgáltató fórumnak az adósi válasz után 60 nap áll rendelkezésére, hogy az eljárást elrendelje vagy megtagadja.
Nem vitatott tartozás esetén a legtöbb ügy nem jut el a felszámolásig, mert a cégek tartanak attól. Okkal: míg egy per nem érinti a tulajdonosi jogokat, sem a vezető tisztségviselői jogosítványokat, addig felszámolásnál megszűnnek a tulajdonos külön jogszabályban megszabott jogosítványai. A felszámolás kezdő időpontjától a szervezet vagyonával a felszámoló rendelkezik. A vállalkozás neve mellett pedig azontúl ott szerepel a felszámolás alatt, a "fa." rövidítés, s ez többnyire el is lehetetleníti. Mindennek megelőzésére egyetlen ésszerű lépést tehet: kifizeti a számlát, annak kamatait meg az eljárás során felmerült költségeket is. A hitelezőnek a teljesítésről tájékoztatnia kell a bíróságot, és kérni az eljárás megszüntetését.
