Nyílt Napra hív az ITDH
Az ITDH ugyanis az idén is megszervezi - sorrendben negyedik alkalommal - az elmúlt években nagy sikerrel megrendezett úgynevezett Nyílt Napját, amelynek keretében a külföldi irodák vezetőivel találkozhatnak személyesen az érdeklődő vállalkozások képviselői. A közhasznú társaság jelenleg 27 országban tart fenn 32 képviseleti irodát - közülük most 30 vezető munkatársai gyűlnek össze Budapesten, hogy kiszolgálják a hazai üzleti élet reprezentánsait.
A kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési szakemberek elmúlt években gyűjtött tapasztalatai alapján az ITDH-nál úgy döntöttek, ezúttal nem előadások, majd az azt követő kérdés-felelet formát választják a rendezvényen. Az előre bejelentkezett vállalkozásoknak - amelyeknek jelezniük kell, hogy mely reláció iránt érdeklődnek - külön "négyszemközti" konzultációkat szerveznek az adott viszonylatban működő kereskedelmi szolgálat (ksz) vezetővel. Ezzel - ahogy Spányik Péter, az ITDH hálózati igazgatója fogalmaz - nem csupán az ugyancsak alapvető fontosságú gyors és olcsó információszerzést tudják biztosítani a vállalkozásoknak, egyben személyes kapcsolatot is ki lehet alakítani, amely hosszabb távon eredményesebb lehet, mint az internetes vagy telefonos kontaktus.
Hasonlóan látja a helyzetet Hirschler András, az ITDH londoni ksz-irodájának vezetője is, aki szerint a kétoldalú konzultáció rendszere feltétlenül elég arra, hogy elmondják a vállalkozóknak, az adott piacon hogyan lehet elindulni. Igaz, 20-30 perc arra már nem elegendő, hogy az üzletet, partnert kereső vállalkozó számára a viszonylattal kapcsolatos minden fontos kérdést átbeszéljenek, de indulásnak kiváló alkalmat jelent. Hirschler tapasztalatai szerint 50-60 érdeklődő is megfordul hasonló rendezvényeken.
Halász János, a romániai ksz-hálózat vezetője is ilyen érdeklődéssel találkozik. Mint mondja, a Nyílt Napon egy-egy relációs konzultációra általában 15-20 vállalkozó megy el. Most is hasonlóra számít, s arra, hogy lesz folytatása az így felvett kapcsolatoknak. Ennek eredménye nemcsak az lehet, hogy a kapcsolatból napi kontaktus lesz, hanem az is, hogy a romániai iroda által napi rendszerességgel összeállított anyagokat - napi, heti sajtószemlék, relációs tudnivalók - eljuttatják az ezt kérők számára.
Egy-egy üzleti lépés megtétele előtt feltétlenül fontos minden körülmény pontos és napra kész ismerete - ez a kelet-európai régióra hatványozottan igaz, véli Halász János. Mind a két irodavezető úgy véli, ezúttal is a kis- és középvállalkozói körből kerülnek majd ki az érdeklődő résztvevők. Ennek oka egyszerű, a nagyvállalatoknak megvannak a maguk csatornái, lehetőségei, forrásai arra, hogy az így begyűjthető információkat máshonnan beszerezzék. Románia az elmúlt években mindig is a legnépszerűbb relációk között volt ezeken a nyílt napi konzultációkon is, mondja Halász. Ráadásul ez a viszonylat abból a szempontból is különleges, hogy elsősorban nem az export- vagy importlehetőségek kérdéskörével kapcsolatban érkezik a legtöbb kérdés, megkeresés hozzájuk, hanem a befektetési lehetőségek, környezet iránt, s sokan partnereket keresnek. A vállalkozók idehaza mindenre nyitottak, amiben fantáziát látnak - összegzi tapasztalatait Halász, hozzátéve: úgy látja, olyan területeken érdemes a magyaroknak aktivizálódniuk a román piacon, mint az autóipari beszállítások, az it, a szoftverfejlesztés és -alkalmazás, az ingatlan és ingatlanfejlesztés. Vannak olyanok is, akik termelésáthelyezés iránt érdeklődnek (az ipar egésze területére érvényes ez, kivéve a cipő- és a textilipart).
Halász kívánatosnak tartaná, ha olyan vállalkozások is megindulnának Románia felé, amelyek be tudnának kapcsolódni ottani önkormányzati infrastrukturális projektekbe. Román részről emellett nagy az igény az uniós pályázat-előkészítő szolgáltatás iránt, s igen perspektivikusnak tűnik a mezőgazdaságon belül főként a gyógy-, az ipari és a haszonnövény alágazatok.
Némileg eltér ettől a helyzet a brit piacon - derül ki Hirschler András szavaiból. Viszonylag ritka náluk az olyan megkeresés, amely cégalapítással kapcsolatos információkra vonatkozik, de erre is van példa: Magyarország EU-csatlakozása után több építőipari társaság és szállítmányozó cég is fontolja nagy-britanniai hídfőállások kiépítését. Ugyanakkor nagyon sok az exportlehetőségekkel kapcsolatos kérdés, ezen belül is gyakori egy-egy konkrét termékre vonatkozó konzultációigény. Emellett - elsősorban az élelmiszer- és fémfeldolgozó-ipari területén - a bérmunka-kapacitás kiajánlására vonatkozó információkérés gyakori. A londoni iroda nem címlistákat ad a hozzájuk fordulóknak - az irodavezető szerint ennél jóval hatékonyabb eszközök is vannak. Igaz, ezt már csak azért is megteheti, mert a londoni iroda óriási előnyeként saját weboldalt működtet (www.hungarytrade.co.uk), amely nagyon sok lehetőséget biztosít az exportpromócióra, mondja Hirschler András.
