A politikusokban és a menedzserekben bízunk legkevésbé

A Gfk Hungária Piackutató cég felmérést végzett a politikai, társadalmi és gazdasági intézmények, valamint szakmák iránti bizalomról.

A nagyvállalatok felsővezetőiről kialakított kép nem túl pozitív. Ez Európában és az USA-ban egyaránt igaz. Csak a politikusok hírneve rosszabb a vállalati vezetőkénél, akik egyébként Németországban a legkevesebb bizalmat élvezik. A GfK Bizalom Index felmérés során vizsgált 18 országban, a megkérdezettek az orvosokat, a tanárokat, a rendőrséget és a katonaságot tartották a leginkább bizalomra méltónak.

A vizsgált országokban a politikusok (1,6 átlag) és a nagyvállalatok vezető menedzserei (2,1 átlag) kapták az 1-től 4-ig terjedő skálán a legalacsonyabb Bizalom Index pontszámot, amely skálán az 1 a "nagyon megbízhatatlant", a 4 "nagyon megbízhatót" jelenti. Mind Európában, mind pedig az USA-ban az orvosok és a tanárok a legelfogadottabbak 3,2-es Bizalom Index értékkel. A GfK Custom Research Worldwide megállapításai szerint őket a hadsereg és a rendőrség követi.

Nem élveznek bizalmat a politikusok és az ipari felsővezetők

A nyugat-európaiak 85 százaléka, különösen az olaszok és a németek, illetve az amerikaiak nem bíznak saját politikai vezetőikben. Ugyanez érvényes a Kelet-Európában élők közel 90 százalékára. Átlagosan a megkérdezettek kétharmada szkeptikus a felsővezetőkkel szemben, közülük is az amerikai ipari felsővezetőket tekintik a legkevésbé megbízhatónak: 2003 novemberében az amerikaiak 61 százaléka adott hangot kritikájának, mely arány mostanra 68 százalékra emelkedett. Lengyelországban és Magyarországon a felsővezetők hírneve még rosszabb: a két országban a megkérdezettek 77 illetve 75 százaléka viseltet bizalmatlansággal irántuk.

Németországban az ipar felsővezetői tartoznak a legkevésbé megbízhatók közé. Az összes vizsgált ország közül legnagyobb arányban - a németek 87 százaléka - a megkérdezettek itt fejezték ki elmarasztaló véleményüket erről a csoportról. Arányuk 5 százalékkal magasabb, mint tavaly. A németeknek csak 12 százaléka bízik valamennyire felső vezetőiben, és csak egy százalék állítja, hogy nagyon bízik bennük. A német felsővezetők csak kissé állnak magasabban a bizalmi skálán, mint a rangsor végén helyet foglaló politikusok, akiket csak a megkérdezettek 8 százaléka tart megbízhatónak. Politikai hozzá nem értés, a munkaerőpiacon és társadalombiztosítási kérdésekben felmerülő súlyos problémák, a menedzserek fizetésének nyilvánosságra hozataláról szóló viták, és az olyan intézkedések, mint amit a Deutsche Bank is hozott - miszerint a nyereségesség ellenére alkalmazottakat bocsátott el -, valamint a Volkswagen korrupciós botránya mind-mind hozzájárultak a németek politikusokkal és felső vezetőkkel szembeni erősen kritikus viszonyulásához.

Dánia, Törökország, Finnország, Svédország és Spanyolország azok az országok, ahol az emberek többsége megbízik ipari vezetőiben. (VGO)