Befellegzett a fantomcégeknek?
Júliusban új felelősségi szabálylyal bővült a cégtörvény. Eszerint ha a cégnek nincs vagyona, vagy azt a hitelezői követelések lényegesen meghaladják, a bíróság - a hitelező vagy a felszámoló kérelmére - megállapíthatja annak a tagnak a korlátlan felelősségét, aki a törlési vagy felszámolási eljárást megelőző öt éven belül rosszhiszeműen ruházta át vagyonát. Amennyiben a tag (részvényes) a cégben fennálló vagyoni hányadát átruházza, előfordulhat, hogy vele szemben e szabály alkalmazására csak az ügylet - például az üzletrész-adásvételi szerződés - megkötésétől számított öt év elteltével kerül sor. Hol van még az az idő, mondhatják egyesek, mások meg azt, hogy őket - jó gazdák lévén - aligha érintheti az új rendelkezés. Hiba lenne azonban alábecsülni jelentőségét - figyelmeztetett Illés Attila, a Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa.
A szabályozás hatékony eszköze lehet a fantomizálódás elleni fellépésnek. Ám a rendelkezés alapján még a legjóhiszeműbb cégtulajdonos is pórul járhat, és nem biztos, hogy több év távlatából igazolni tudja a bíróság előtt: a cég mérlege pozitív volt, amikor vagyoni hányadát eladta, illetve a társaság adósságait nem kívánta rosszhiszeműen eltüntetni. Ezért a vagyoni hányad - például üzletrész, részvény - átruházásakor nem árt előrelátóan számolni egy ilyen szituációval is.
Az ügyvédi iroda tapasztalatai alapján a veszély leginkább az úgynevezett kényszervállalkozások azon tagjait fenyegeti, akiknek helyzetüknél fogva sem idejük, sem muníciójuk a cégügyekhez, inkább rábízzák azokat társukra. Idővel azonban elválhatnak útjaik, és az érintett úgy gondolja, maga után mindent rendben hagyva lépett ki a vállalkozásból. Utóbb mégis kínos meglepetés érheti egy a cég adósságairól meg az őt terhelő felelősségről szóló bírósági döntéssel.
Hasonló csapdába kerülhetnek a nagyobb társaságok kis - egy vagy néhány százalékkal rendelkező - tulajdonosai szintén, akik nemegyszer nélkülözik a rálátást a vállalat gazdálkodására, a beleszólást a szövevényes tranzakciókba, hiszen nincs aláírási joguk, a taggyűlésen szavazatuk fabatkát sem ér - mondta Illés Attila. Többnyire ők azok, akik utoljára értesülnek a likviditási gondokról, az esetleges működési zavarokról. A cég "fantomizálódása" esetén a cégbíróság okkal-joggal nem őket, hanem a 25 százaléknál nagyobb hányadot tulajdonló tagokat hívja fel majd a törvényes működés helyreállítására. Kétségtelen, a felhívás eredménytelensége esetén nem az ő, hanem az 50 százaléknál több szavazati joggal rendelkező tulajdonosok addigi korlátozott felelőssége fordulhat át korlátlanba. Ám bizony korlátlanná válhat az ő csekély mértékű, mondhatni "mit sem számító" felelősségük is, és óriási követeléstömeg zúdulhat a nyakukba.
Öt év hosszú idő, a céggel sok minden történhet. Lehet, hogy az első lépcsőben jóhiszemű átruházás történt, de az évek során akár többször is eladhatják ugyanazt a vagyonrészt, és megeshet, a következő tulajdonosnál nem működik úgy a vállalkozás, ahogy kellene, de lehetséges, hogy neki éppen a társaság fantomizálása a célja. A rosszhiszeműség megállapításakor visszapörgethető a korábbi időszak, és eljuthatnak ahhoz, aki még jóhiszeműen adta el tulajdoni hányadát. De jóhiszeműségét, illetve azt, hogy a cég mérlege pozitív volt az átruházás időpontjában, neki kell bizonyítani. Ha pedig az eladáskor nem ügyelt rá, utóbb már nehezen szerezheti be azokat a dokumentumokat, amelyek jóhiszeműségét alátámasztják. Tanácsos, ha megőrzi a társaság akkori mérlegét és a tagsága megszüntetésével kapcsolatos cégiratokat, amellyel bizonyíthatja, hogy a kérdéses időpontban a cég nem volt fizetésképtelen, vagy ugyan nem volt fizetőképes, de ő jóhiszeműen gyakorolta jogait az átruházás során. Ugyancsak fontos, hogy a vagyoni hányad átruházásáról szóló szerződést írásban kösse meg. A tapasztalatok szerint a felek erre nem mindig fordítanak gondot, ennek oka lehet, hogy a tagváltozás cégbírósági bejelentéséhez nem kell csatolni a szerződést. A szóban megkötött ügyletet azonban évekkel később sokkal nehezebb bizonyítani, mint egy korrekt, a vételárat és a kifizetést feltüntető szerződéssel. Ha tehát az eladó az átruházás pillanatában nem gondoskodik ezekről az alapvető dokumentumokról, úgy lehet, hogy később azért is felelnie kell, ami a céggel vagyoni hányada átruházását, tagsági viszonya megszűnését követően történt.
