Ki és hogyan kaphat ajándékot munkáltatójától?
A természetbeni juttatások adó- és járulékterheinek emelése, a kör szűkítése évek óta az aktuális pénzügyi kormányzat törekvése. Legyen szó adómentes vagy adóköteles természetbeni juttatásokról, nincs olyan év eleje, de most már év közepe sem - szeptembertől az adóköteles természetbeni juttatások közterhe növekszik -, hogy ne vezessenek be kisebb-nagyobb szigorítást az említett körben. A munkaadók számára így egyre kisebb azon juttatások köre, amelyet köztehermentesen adhatnak a dolgozóiknak. Éppen ezért érdemes kihasználni a munkáltatóknak minden olyan lehetőséget - legyen szó bármilyen kis összegről is -, amelynek keretében köztehermentesen adhatnak a munkavállalóiknak vagy másoknak. Egy ilyen lehetőség a csekély értékű ajándék juttatása. E tekintetben változás az idén, hogy csekély értékű ajándékot bármely kifizető bármely magánszemélynek évente három alkalommal adhat. Újdonságot jelent viszont 2005. január elejétől, hogy ennek meghatározása nem kötődik az áfatörvény kis értékű fogalmához. A csekély értékű ajándékot ugyanis úgy határozza meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény, hogy az alkalmanként adott ajándék értékéből az adóév első napján érvényes minimálbér 10 százalékát meg nem haladó részt lehet adómentes, csekély értékű ajándéknak tekinteni. Ahhoz, hogy az adott juttatás ténylegesen csekély értékű ajándéknak minősüljön, a kifizetőnek arról nyilvántartást kell vezetnie. Fontos tudni, hogy a csekély értékű juttatás lehetősége a vállalkozások számára teljesen független attól, hogy a kifizető és a juttatásban részesülő magánszemély milyen jogviszonyban, milyen kapcsolatban áll egymással. Tehát ez azt jelenti, hogy a céggel alkalmazotti jogviszonyban nem álló, üzleti partner magánszemély is kaphat csekély értékű ajándékot, s ez a törvény szempontjából nem minősül üzleti ajándéknak, vagyis nem csökkenti az adómentes üzleti ajándék keretét.
De kaphat csekély értékű ajándékot a munkáltatójától annak dolgozója is, tehát az adómentesség ebben az esetben is fennáll ezen ajándékra. Ugyanakkor azzal is jó tisztában lenni, hogy az ajándék értékének az adómentes értékhatárt meghaladó része attól függetlenül adóköteles, hogy azt a magánszemély milyen jogcímen kapta. Ha olyan magánszemélynek nyújtja a cég, amely nem biztosítottja, akkor az értékhatárt meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Ha a munkavállalónak adja az adómentes értékhatárt meghaladó részt a munkaadó, akkor vizsgálni kell, hogy mindenki kap-e, vagy a belső szabályzat szerinti dolgozói kör kap-e, mert csak ebben az esetben lehet adóköteles természetbeni juttatásról beszélni. Ha ezek nem valósulnak meg, akkor munkaviszonyból származó juttatásként kell adózni az adómentes rész után.
A csekély értékű ajándékot nemcsak tárgy, hanem utalvány formájában is lehet adni, ha feltüntették rajta, hogy azt mire lehet beváltani, és egyébként pedig teljesülnek a juttatásra vonatkozó törvényi előírások. Az szja-törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a kereskedelmi utalvány, a jegy, a bon, a kupon és más hasonló tanúsítvány ezen törvény külön rendelkezése hiányában akkor minősül természetbeni juttatásnak, ha azon feltüntették, hogy mely termékre vagy szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben váltható be, és a juttatás körülményei egyébként megfelelnek a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályoknak. Ugyanakkor a törvény azt is rögzíti, hogy nem minősül ilyennek a bármire beváltható utalvány vagy vásárlói kártya. A csekély értékű ajándék adómentes értéke tehát az idén - az 57 ezer forintos minimálbér miatt - alkalmanként 5700 forint, vagyis éves szinten 17 100 forint. Ennek áfáját a munkaadó nem igényelheti vissza. (VG)
