Kulcsár-ügy: soha nem derül ki, hogy mi történt?
Jelentős mértékben csökkent az ügyészség iránti bizalom a Kulcsár Attila vallomásáról készült videofelvételek nyilvánosságra hozatala után - ezekből a többség szerint a vádhatóság elfogultságára lehet következtetni. Többek között ez derül ki a Népszabadság és az MTV A szólás szabadsága című műsora megbízásából augusztus 17-én és 18-án, 1000 fő telefonos megkérdezésével készített Medián-felmérésből.
Egyre kevésbé lát tisztán a közvélemény a brókerbotrányban. Két évvel ezelőtt, a botrány kirobbanása után is csak az emberek szűk egyharmada mondta azt, hogy legalább nagyjából el tud igazodni ebben az ügyben, mára ez az arány 24 százalékra csökkent. Pedig a legújabb botrányszagú fejleményről, a Kulcsár Attila vallomásáról készült videofelvételek nyilvánosságra kerüléséről az emberek kétharmada hallott, sőt 47 százalékuk még látott is belőle részleteket. A konkrét eset megítélése bizonyos szempontból egyértelmű: a felvételeket legalább részben ismerők többsége szerint a "barátságos" légkörű kihallgatásból az ügyészség elfogultságára lehet következtetni. A kérdés csak az, hogy mi ennek az indítéka. Azt csak kevesen feltételezik, hogy az ügyészség az ellenzék befolyása alatt állna. Az emberek ugyanis alapjában úgy gondolják, hogy a jogállam intézményei pártatlanul működnek, vagy ha mégsem, akkor inkább a kormányoldal lehet rájuk befolyással. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a felsorolt intézmények közül az ügyészségekről mondták a legtöbben azt, hogy az ellenzék érdekeit követi. Az ügy pártpolitikai jelentőségét erősíti az is, hogy a Medián augusztus eleji országos felméréséhez képest mostanra jelentősen csökkent az ügyészségek iránti bizalom, mégpedig elsősorban a kormánypárti szavazók körében.
A történtek átláthatatlansága azonban leginkább a lakosság általános elitellenes érzéseit erősíti. Az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett és ma már a lakosság csaknem kétharmadát teszi ki azoknak az aránya, akik szerint mind a két politikai oldal "benne volt" a brókerügyben, igaz, a kormányoldalt mindvégig valamivel többen említették érintettként, mint az ellenzéket. A nagy többség (60 százalék) nem is Kulcsárt tekinti az ügy igazi főszereplőjének, őt csak nála befolyásosabb emberek eszközének tartják, és a többség (48 százalék) szerint a történtek után a bíróságnak nem is kellene figyelembe vennie a vallomását. A közvélemény szemében tovább csökkent annak az esélye, hogy kiderüljön az igazság. Az emberek 77 százaléka ezt nem tartja valószínűnek, csak minden hetedik megkérdezett bizakodó. (nol.hu)
