Szibéria: az olvadás rohamosan felgyorsíthatja a klímaváltozást
A brit sajtó beszámolt egy orosz kutató bejelentéséről, miszerint Szibériában olvadásnak indult egy akkora terület, amely Franciaország és Németország összterületével közel egyenlő nagyságú - írja a Népszabadság Online. A tizenegyezer éve fagyott tőzegláp becslések szerint hetvenmilliárd tonna metánt rejt, ami az olvadás következtében kiszabadulhat a légkörbe.
A metán hússzor akkora üvegházhatást fejt ki, mint a részben emberi tevékenység miatt a levegőbe kerülő széndioxid, amely a jelenlegi globális felmelegedésért nagy részben felelős. Ennek következtében a klímaváltozás olyan ütemben begyorsulhat, amit már nem tudunk megállítani - figyelmezetett a BBC, a The Guardian és a NewScientist.com weboldal.
A Nyugat-Szibériában elterülő hatalmas tőzegláp az utolsó jégkorszakban fagyott meg és ezidáig az év minden szakában fagyott volt. Az utóbbi három-négy évben sekély tavak láncolata alakult ki benne - jelentette be Szergej Kirpotyin, a Tomszki Állami Egyetem botanikusa, és Judith Marquand, az Oxfordi Egyetem kutatója.
Kirpotyin ökológiai földcsuszamlásnak nevezte ezt, amely valószínűleg visszafordíthatatlan, és kétségtelenül a klímaváltozás következménye. Állítása szerint mindez az elmúlt három-négy évben kezdődött.
A világ egyik legkevésbé látogatott területe nemrég még egybefüggő, hatalmas fagyott terület volt. Kirpotyin gyanúja szerint valamilyen kritikus pontot túllépett a globális felmelegedés, és ez indította be az olvadást.
Nyugat-Szibéria átlaghőmérséklete szinte az egész Földön a leggyorsabban emelkedett az elmúlt negyven évben. Ezt feltételezések szerint három tényező okozza: az emberi tevékenységből eredő klímaváltozás, a légköri áramlások ciklikus változásai, valamint az, hogy a jég felolvadása maga is felmelegedést okoz, ugyanis az alóla kibújó földfelület vagy óceán jobban elnyeli a napsugarat, mint a hó vagy a jég, tehát jobban melegszik.
Ebben a jeges tőzeglápban a kialakulása óta metán termelődött, amely nagyobbrészt megkötött a fagyott közegben. Larry Smith, a Californiai Egyetem kutatója szerint körülbelül hetven milliárd tonna metán lehet megkötve szibériai lápban, ez a Föld felszíni készleteinek egynegyede.
Idén májusban Katey Walter, az Alaska Fairbanks kutatója bejelentette, hogy Kelet-Szibériában a saját szemével látta: a gáz olyan sebességgel bugyborékol fel az olvadó felszínből, hogy a talaj még tél közepén sem tud emliatt megfagyni.
A Global Carbon Project, azaz egy nemzetközi kutatási csoport idén megállapította, hogy a globális felmelegedés következtében felolvadhatnak az eddig állandóan fagyott területek, s ez felgyorsíthatja a felmelegedést, mivel nagy mennyiségű üvegházhatású gáz szabadulhat ki a légkörbe.
A Guardian felhívja a figyelmet, hogy kutatók szerint ez az olvadás átbillentheti a felmelegedést egy olyan holtponton, amelyen túl már nem tudjuk befolyásolni a bolygónk sorsát. Ugyanis maga a felmelegedés katalizálni fogja önmagát, további, még radikálisabb melegedést okozva.
A lap arra is emlékeztet, hogy a szibériai fejlemények hatályon kívül helyezhetik az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi testületének az eszázadra prognosztizált adatait: a 2001-ben közölt jóslatok ugyanis még nem számoltak a metánnal. Becslések szerint akár huszonöt százalékkal is begyorsulhat a felmelegedés a szibériai metánmezők kiszabadulása miatt.
Tony Juniper, a Föld Barátai nemzetközi környezetvédő szervezet igazgatója máris vészjelzést bocsátott ki:
- Ha nem cselekszünk nagyon hamar, akkor egy olyan globális felmelegedést szabadítunk el, amit már nem tudunk az ellenőrzésünk alatt tartani, és ez társadalmi, gazdasági és környezeti pusztuláshoz fog vezetni világszerte. Még van egy kis időnk, hogy cselekedjünk, de már nem sok - mondta Juniper. (NOL/NewScientist.com, The Guardian, BBC)
