Az egészségügy mostohagyerekei
A Magyarországon élő több mint 350 ezer mozgáskorlátozott ember életminőségének javítása társadalmi öszszefogást igényel. Ellátásukhoz nélkülözhetetlen a modern, jó minőségű, biztonságos orvostechnikai eszköz, amelynek kapcsán finanszírozási kérdések kavarognak az érintettek fejében.
Az egészségügyi rendszerben mostohaként kezelt orvostechnikai eszközökön belül a gyógyászatisegédeszköz-ellátás már a jogszabályi háttér biztosítása terén elmarad a gyógyszerétől, így ezen piaci szereplők joggal várják a változást.
Hogyan beszélhetnénk prevencióról - amellyel a média eláraszt bennünket -, ha az aktív életet élni akaró sérültek számára az eszközellátás igencsak akadozik. A megmaradt képességek megőrzését, fejlesztését és a normális életvitelt segítő eszközök az addicionális betegségek prevenciójához nélkülözhetetlenek. A társadalombiztosítással rendelhető gyógyászati segédeszközök köre három éve nem bővült, a modern, új generációs termékek elérhetősége sok esetben a bürokrácia áldozata.
Nem a mozgássérült ember életminőségének javítása a cél? Ezen a piacon nem a mobiltelefon, nem a videomagnó a termék, hanem a rokkant ember létének segédeszköze, az önálló, az aktív életet, illetve az önellátásra képtelen emberek ellátását támogató eszközök. A kültéri közlekedési eszközök motorizációjának, a különböző fejlesztéseknek a szükségességét felhasználóink azzal a céllal jelezték, hogy ezek a társadalomba történő visszailleszkedésüket és mindennapjainak könnyítését szolgálják.
Az integráció, az akadálymentesség, a támogató szolgálatok megléte folyamatos igény, de az egyén a higiénére, a kültéri közlekedésre, az életvitel könnyítésére összpontosít. Ehhez ma nem elegendő a jelenlegi finanszírozási rendszer, a tb-támogatás, az egyedi engedélyezési eljárás, hisz köztudott, hogy országunk megítélését a fogyatékos emberek ellátása tükrözi.
