Az informatika a betegért van
Az egészségügyi informatikai rendszerek fejlesztésére milliárdokat költünk, és a közeljövőben még nagyobb lesz az erre a területre irányuló befektetés. Mindenkiben felmerülhet a kérdés: vajon megéri-e?
A kórházi informatikával mindenki találkozik. Ha elmegyünk vagy elvisznek bennünket egy kórházba, ma már legtöbb helyen a kórház-informatikai rendszer segítségével vesznek fel, és ha már jártunk ott, a kezelőorvos azonnal láthatja az előző betegségünkkel kapcsolatos információt.
Ám a beteg nem látja az orvost segítő, háttérben lévő rendszert, amellyel a korábbi tapasztalatok alapján a jelenlegi diagnózishoz kezelést javasolhat, méghozzá úgy, hogy a betegre nézve is fontos kiegészítést tehet. Például figyelmeztet a gyógyszerérzékenységre, vagy a gyógyszerek összeférhetetlenségére, a mellékhatások esetleges veszélyeire, személyre szólóan. Ezt egy adatbázis segítségével végzi. Ezt részben az orvosok a napi adatok bevitelével folyamatosan bővítik, részben pedig az informatikai rendszerek szállítói frissítik. A kórházi informatikai rendszer kapcsolatban áll olyan rendszerekkel, amelyek a diagnosztikai feladatokat látják el (laboratóriumok, képalkotó diagnosztikai rendszerek), s az onnan származó adatokat hozzáilleszti a beteg adataihoz.
Távozásunkkor elkészül a zárójelentés; ez tartalmazza azokat az információkat, amelyek a kezelésünkről az elektronikus irattárba kerülnek.
Gazdasági szempontból a legfontosabb funkciója ennek a rendszernek az egészségügyi finanszírozás. Ez szolgáltatja az adatokat a biztosítóknak, készíti el a jelentéseket. Összekapcsolva a gazdaságirányítási rendszerrel a gazdálkodást is segítik. Információt adhatnak az orvosok, ápolók munkaidejének beosztásáról vagy az egyes műszerek, műtők kihasználásáról. Ez a kórház irányítását segíti.
Néhány helyen már ma is megvalósult, hogy a családorvos elektronikusan elérheti az előbb említett zárójelentést, tudja, hogy e minőségében milyen további teendői vannak. Ám ha elköltözünk egy másik városba, akkor az információ jelenleg csak úgy kerül át az új családorvosunkhoz, ha papíron kinyomtatva (esetleg mágneslemezen vagy CD-n) magunkkal visszük.
Az intézmények közötti információcseréhez ma már minden technológiai feltétel rendelkezésre áll, és minden európai országban folyik az ez irányú fejlesztés. Először is az informatikai rendszereket szabványosítani kellett. Megvalósult a gyors adatcsere lehetősége. Megoldották technikailag a biztonsági és jogosultsági kérdéseket. Innen már viszonylag egyszerűnek látszik, hogy egy másik kórházba kerülve a kezelőorvos láthassa, mi történt velünk korábban. Minden technológiai feltétel rendelkezésre áll ahhoz is, hogy ebbe az informatikai rendszerbe bekerüljenek a gyógyszertárak is, hogy a kórházi vagy családorvos elektronikusan írja fel a receptet, hogy a gyógyszertárban csak a taj számunkra van szükség ahhoz, hogy a felírt gyógyszerre vonatkozó információt a gyógyszerész az informatikai rendszerből kapja. Egy ilyen széles körű rendszer jelezheti a járványveszélyt, ezáltal lokalizálni lehet azt, idejében figyelmeztethet a fokozott gyógyszerszükségletre.
A háttérben több, úgynevezett köztes szoftver (middleware) van, amely felügyeli ezeket a rendszereket, kezeli az adatbázisokat, segíti az adatforgalmat, vigyáz a rendszerek biztonságára. Ezeknek a köztes szoftvereknek a szerepéről csak akkor szerzünk tudomást, ha nem működnek. Fontosságuk felbecsülhetetlen.
Milyen esélyem van egy gyors és szakszerű ellátásra, ha valahol idegen helyen, esetleg más országban úgy leszek rosszul, hogy nem vagyok képes kommunikálni? Jelenleg csak az orvos jó szakmai tapasztalatán múlik, hogy a megfelelő kezelést kapjam. Ha nálam van egy olyan kártya, amelyen a legfontosabb egészségügyi adataim is rajta vannak (betegségek, érzékenység, állandó gyógyszeres kezelés), nagyban megnőnek az esélyeim. Ezt a célt is szolgálja az európai egészségügyi biztosítási kártya, amelynek bevezetése már több európai uniós országban elkezdődött. A gazdasági mozgatórugó természetesen a biztosítás, vagyis az ellátás finanszírozása, az ellátás elszámolása. De ezzel együtt a beteg biztonsága is megnő.
Ezeknek a feladatoknak a megoldásán sok informatikai cég dolgozik, sok esetben összefogva is. Az IBM élettudományi és egészségügyi üzletága több nemzetközi és hazai partnerrel van jelen a hazai informatikai megoldásokban, szolgálja a jelen és a jövő egészségügyét.
