BAR: érdemes lekérdezni

A BAR jó és rossz hírt egyaránt hordoz a rendszert üzemeltető Bankközi Informatikai Szolgáltató (BISZ) Rt. mintegy 400 partnere számára, hiszen egy rendben visszafizetett kölcsön előnyt jelent az újabb hitelfelvételnél, ám egy 30 napos csúszás már elgondolkodtathatja a pénzügyi intézményt. A késedelmes kölcsöntörlesztés elvileg nem jelent automatikus elutasítást a vállalatok számára egy újabb hiteligénylésnél - hacsak nem államilag támogatott kölcsönről van szó, amely ezt eleve kizárja -, ám a hazai bankok többsége csak akkor "áll szóba" az ügyféllel, ha az tartozását már rendezte. Tekintettel arra, hogy a BAR-státus figyelemmel kísérése a hitelezési kockázat csökkentésének egyik eszköze, a késedelmes fizetést a CIB Bank egyértelműen hátrányként kezeli - válaszolták érdeklődésünkre a hitelintézetnél, bár hozzátették: a CIB minden vállalati kölcsönigénylést egyedileg kezel, azaz az egyéb paramétereket is megvizsgálja, úgy mint a vállalkozás általános pénzügyi helyzetét, a tevékenység jellegét, a partnerkapcsolat jellemzőit, s ezek együttes értékelését követően hozza meg döntését. A késedelmes fizetés az Erste Banknál kizáró tényezőt jelent, míg a K&H Banknál megjegyezték: ezen ügyfelek finanszírozását csak kivételes esetekben vállalják fel, amennyiben a döntéshozók megítélése szerint a hitel-visszafizetés kockázata az elfogadható szintre mérsékelhető. A HVB Banknál az egyes standard hiteltermékeknél alapvetően kizáró tényező, ha az ügyfél jelenleg, illetve az elmúlt két évben a késedelmes fizetők között van, illetve volt számon tartva. Egyedi hitelelbírálásnál ugyanakkor nem jelent automatikus kizárást, de kiemelt kockázati tényezőként alapos vizsgálatot igényel a múltbéli késedelem - tették hozzá.

A hazai pénzügyi intézmények mindenesetre egyre gyakrabban fordulnak a BAR-rendszerhez, ezt jól érzékelteti, hogy míg egy évvel ezelőtt a havi lekérdezések száma 20 ezer volt, addig mostanra a 30 ezres határ is megdőlt. Érdekes módon az élő hitelszerződések volumenének alakulása nem mutat hasonló tendenciát: számuk stabilan 300-350 ezer között mozog. (Az adatbázisban jelenleg mintegy 200 ezer vállalkozás több mint 900 ezer szerződését tartják számon, amelynek közel kétharmadát az elmúlt öt esztendőben lezárt kontraktusok teszik ki.) A hitelintézetek a szűk hazai piacon ugyanazokat az ügyfeleket célozzák meg - világítanak rá az ellentmondás hátterére a szakemberek.

A pénzügyi intézmények mellett számos esetben maguknak a vállalatoknak is lehetőségük van arra a hitelintézeteknél, hogy láthassák a saját adataikat. Sok vállalkozásra jellemző, hogy csupán (ön)kontroll miatt kér információt a BAR-státusról, mások hiteligénylés előtt kérik a BAR-ban szereplő adataikat - fogalmaztak a CIB-nél. Ügyféltudakozványt azonban nem sok vállalat tölt ki - összességében átlagosan havi mintegy száz esetről lehet beszámolni -, a K&H vállalkozói ügyfélkörében például havonta 1-2 esetben fordul elő, hogy a cégek érdeklődnek a BAR-ban szereplő adataik iránt. Az ügyféltudakozványért egyes bankok nem számolnak fel díjat, másutt viszont a vállalatnak pár ezer forintos költségre kell számítania.

Az érdeklődés azonban akár jól is jöhet. Nem minden hitelintézet aktualizálja naprakészen a rögzített adatokat, így elég gyakori, hogy a vállalkozás BAR-ban nyilvántartott státusa nem egyezik a valós állapottal - hívták fel a figyelmet a CIB-nél. Az Erste tapasztalatai alapján nem nevezhető tömegesnek, hogy a BAR-ban szereplő státus eltér a vállalat által valósnak tartott állapottól, s hasonlóan nyilatkoztak a HVB-nél is, hozzátéve: az esetlegesen felmerülő problémákat minden esetben egyeztetik az ügyféllel.

A vállalati hitelpiacon a második negyedév igen kedvező fordulatot hozott a késedelmi trendekben: a korábbi szignifikáns romlás megtorpant, majd megfordult, ez elsősorban az új késedelmek számottevő visszaesésével magyarázható. A késedelmes portfólió erősen koncentrált, hiszen az érintett ügyfelek egy százaléka teszi ki a késedelmes állomány 60 százalékát. A teljes vállalkozói hitelportfólió devizaszerkezete viszonylag stabil arányokat mutat, a forint alapú kölcsönök közel 60, az euró alapúak 30 százalékos szeletet hasítanak ki, míg a svájci frank esetében 6, a dollárnál pedig 3 százalékos arányról lehet beszélni. Az új kihelyezéseket tekintve az euró alapú finanszírozás ugyan minimális mértékben, de megelőzte a forintot, erre korábban még nem volt példa. (FB)