Orvostechnikai csokor

Hanga Péter

Az OSZ kötszerszekciójának elnöke

"Mint minden gyógyászati segédeszközcsoportot, a kötszereket is sújtja, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár már több éve nem tartott ártárgyalást, nem került fel új technológiát képviselő termék a tb által támogatott kötözőszerek közé. Előrelépést jelentett viszont a Rácz Jenő egészségügyi miniszter által kezdeményezett, 2005. április 28-án és június 16-án megszületett A kötszerek felhasználása, besorolása, finanszírozás irányelve című konszenzus. Ez a javaslat az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a releváns szakmai kollégiumok, a Magyar Sebkezelő Társaság, a Sebinko Szövetség és az Orvostechnikai Szövetség Kötszerszekciójának közös munkája. A konszenzus anyaga iránymutató a kötszerek jövőbeni támogatásának kialakításához. Többek között olyan irányelveket és standardokat fogalmaz meg, amelyek a korszerű, a sebgyógyulás egyes szakaszaihoz igazodó kötszerválasztást segítik. Rámutat a jelenlegi kötszerbesorolás hiányosságaira, és megjelöli azokat a kötszercsoportokat, amelyek elavultak vagy nem alkalmasak közvetlen kötözésre. Új támogatandó csoportként (hidrofiberek, aktív szenes kötszerek és aktív kötözőszerek) sorolja be az új technológiát képviselő kötözőanyagokat."

Hornyák László

Az OSZ inkoszekciójának alelnöke

"Szakemberek becslései alapján hazánkban körülbelül 600 ezer inkontinens ember él. Valójában ez a szám sokkal magasabb, hiszen tapasztalatok szerint a nők harmada válik átmenetileg inkontinenssé a szülés után. Ezen a legtöbbször megfelelő gáttornával lehet segíteni. Kiemelten veszélyeztetett korcsoportok a negyven év feletti nők, az ötven év feletti férfiak és a kisgyermekes anyák. Ma már azonban többféle kezelési módszer létezik, és azok számára is van diszkrét megoldás, akiken a műtéti vagy gyógyszeres terápia már nem segít. Ez pedig a modern, egyszer használatos inkontinenciabetétek és pelenkák használata. Az érintettek 40 százaléka azonban még mindig nem alkalmaz semmilyen eszközt a vizelet felfogására. Az enyhe inkontinenciával élő nők 10 százaléka használ csak speciálisan az inkontinenciára kifejlesztett betétet. A kórházakban és otthonokban, ahol sok közepes és súlyos inkontinenciában szenvedő időseket ápolnak, már megszokott a nagy kapacitású inkontinenciapelenkák használata. A receptre felírt termékeket az OEP támogatja, a betegnek általában a fogyasztói ár 15 százalékát kell kifizetnie, napi három-négy betéthez vagy pelenkához lehet hozzájutni támogatással. Viszont a nagy kapacitású éjszakai pelenkák árának 30-40 százaléka hárul költségként a betegre."

Dr. Fodor András

Az OSZ sztómaszekciójának vezetője

"Szükséghelyzet - ez a kifejezés a hazai mintegy 12 ezer sztómával - mesterségesen kialakított bélkivezetéssel - élő számára átvitt és valós értelemben is komoly, mindennapi gond és probléma. A sztómaviselők számára meghatározó fontosságú, hogy egyéni igényekhez igazodó mennyiségű és fajtájú gyógyászati segédeszközt - bélsártartó zacskót - választhassanak. A jelenlegi társadalombiztosítási támogatási rendszer és szabályozás a szükségesnél kevesebb és régebbi fejlesztésű segédeszközökhöz nyújt támogatást, ugyanakkor nem ad kellő lehetőséget a modernebb, az életminőséget javító segédeszközök széles körű bevezetésére. Az elmúlt évek során sok új, innovatív megoldás és sztómaterápiás eszköz terjedt el Európában. Bár sztóma kialakítására leggyakrabban daganatos betegség miatt van szükség, és ez az idősebb korosztálynál gyakoribb, növekszik az aktív keresőképes korú sztómások száma. Megfelelő rehabilitációval - akár fiatal valaki, akár idősebb - a sztómaviselő teljes életet élhet, erre példa, hogy több fiatal sztómaviselő versenyszerűen sportol, gyereket vállal, illetve szült. Fontos lenne, hogy az ilyen fogyatékossággal élők társadalomba visszailleszkedését az európai színvonalon segítsük elő."

Biczók Bendegúz

Az OSZ hallókészülék-szekciójának elnöke

"Tényként kezelik ma Magyarországon, hogy az egészségügyben, így a gyógyászati segédeszközök forgalmazásában válság van, és a kilátástalan helyzetből nincs kiút. Pedig a kilábalást elősegítené a következetes egészségpolitika, az irányított kommunikáció, a megfelelő törvényi környezet. A gyógyászati segédeszközök piacán, kiemelten a hallókészülékek és kiegészítőik területén a legnagyobb problémát az információnak a szakemberekhez s a betegekhez való eljuttatása jelenti. Az igénybe vehető eszközök jogosultsági paramétereivel kapcsolatos ismeretek hiánya kaotikus állapotot okoz a betegellátásban. A jelenlegi tb-befogadási rendszer elavult, az Európai Unióban már korszerűtlennek számító eszközök forgalmazását kényszerítik a piaci résztvevőkre. A helyzet rendezése érdekében elengedhetetlen a finanszírozási rendszer radikális átalakítása oly módon, hogy az az egészségügyi vállalkozások és az OEP számára tervezhetőbb gazdálkodást eredményezzen. Intenzívebb kommunikáció szükséges az érintett szakterület képviselői között, biztosítani kell a megfelelő tájékoztató anyagokat (OEP-GYSE katalógus), ismeretterjesztő kiadványokat, az engedélyezett oktatási célzatú eladásokat és továbbképzéseket."