A hatos út mentén áll egy fiatal, csinos hölgy, láthatóan a legősibb mesterséget űzi, az autózó férfiak közül keres ügyfelet magának. Csakhogy ennek a lánynak jól láthatóan domborodik a hasa. Vajon milyen ember lehet az, aki egy terhes kismamával hetyeg egyet az út szélén, majd hazamegy saját gyermekeihez? - tette fel a kérdést a Magyar Rádió. Létezik-e törvény, hatóság, mely kötelezhetné a kismamát, hogy ne veszélyeztesse a megszületendő gyermeket?
Jogilag az eset nem minősülhet kiskorú veszélyeztetésének, mert a kisbaba még nem született meg. A gyermekvédelmi törvény az élve születéstől adja meg azokat a jogait a méhmagzatnak, amelyek már a fogantatástól megilletik, de csak az élve születéssel éled fel visszamenőleges hatállyal, mert hogyha ez nem így lenne, akkor például az abortusz emberölésnek minősülne.
Herczog Mária szociológus, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa szerint a rendeletek a semminél több lehetőséget biztosítanak. – Éppen az újszülöttgyilkosságok megelőzése érdekében sikerült elérni néhány évvel ezelőtt az egészségügyi törvény módosítását, úgy változott a szövege, hogy a 24. hetet betöltött terhesség után – ez a hatodik hónap – a gyerek érdeke felülírja az anya érdekét. Nincs mód arra, hogy az anya titkolja a terhességét, a védőnőnek, az orvosnak nyilvánvalóvá kell tenniük, hogy látják, tudják vagy legalábbis gyanítják, hogy itt terhességről van szó. Ám sajnos az is igaz, hogy ha ezt nem teszik, senki nem kéri számon. A környezet félelme a beavatkozástól tökéletesen indokolt. Felmérések bizonyítják, hogy a prostitúciót választó lányok döntő többsége nem élvezetből választja ezt a pályát, és bűnözők tartják kézben őket. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy Magyarországon a szolgáltatásokat igénybe vevőket miért nem büntetik és vegzálják? - hangzott el a műsorban. (Radio.hu)