Egyre nagyobb bajban Magyarország bóvli felé sodródó szomszédja: teljes káoszt hozott, ahogy belenyúltak az üzemanyagárakba – egy fontos dolgot teljesen figyelmen kívül hagytak
Románia látványos kormányzati beavatkozással próbálta letörni az üzemanyagárakat, de az intézkedések eddig inkább zavart okoztak a piacon, miközben az ország pénzügyi megítélése egyre romlik. A dízel jövedéki adójának csökkentése papíron árcsökkenést hozott, a valóságban azonban a kutakon alig érzékelhető a hatása, ami jól mutatja, hogy a kormány egy kulcsfontosságú tényezőt figyelmen kívül hagyott: a globális piaci mozgásokat.
A román kabinet sürgősségi rendelettel 30 banival mérsékelte a gázolaj jövedéki adóját, ami áfával együtt mintegy 36 banis árcsökkentést jelent literenként. Ez azt eredményezte, hogy egyes töltőállomásokon a dízel ára 10 lej (mintegy 800 forint) alá esett, miután korábban tartósan e szint fölé emelkedett. A kedvezmény azonban csak részben érvényesült, mert az elmúlt napokban tapasztalt drágulás gyakorlatilag lenullázta a hatását, így sok kúton továbbra is 10 lej felett maradt az ár – írja a Krónika.
Az elmúlt hetek áralakulása jól mutatja a problémát:
a drágulások jellemzően gyorsak és jelentősek voltak, míg az árcsökkentések kisebb mértékűek és rövid életűek.
A piac ráadásul rendkívül hektikussá vált, az árak napi szinten változnak, ami kiszámíthatatlanná teszi a költségeket mind a fogyasztók, mind a vállalatok számára.
A beavatkozások mellékhatásai már most látszanak. Egyes kutaknál például a prémiumdízel ára a standard alá került, ami klasszikus piaci torzulásra utal. Emellett a kormány az egész értékesítési láncban korlátozta a kereskedelmi árrést, ami tovább szűkíti a szereplők mozgásterét, és hosszabb távon akár ellátási zavarokhoz is vezethet.
A költségvetési hatás sem elhanyagolható. A jövedéki adó csökkentése havi szinten mintegy 200 millió lej kiesést jelent az államnak, miközben a fuvarozók és a mezőgazdasági szereplők támogatása további több százmilliós, illetve milliárdos terhet ró a büdzsére. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a román gazdaság amúgy is nyomás alatt van.
Romániát egy szalmaszál választja el a bóvlitól
A közel-keleti konfliktus és a Perzsa-öböl térségében akadozó szállítások világszerte emelik az árakat, ami inflációs nyomást okoz. A román kormány is elismerte, hogy ezekre a hatásokra nincs valódi ráhatása: legfeljebb mérsékelni tudja a következményeket, de megszüntetni nem.
A probléma azonban nemcsak az árakban jelenik meg, hanem a pénzügyi megítélésben is. Az S&P Global Ratings legutóbbi értékelésében megerősítette Románia BBB mínusz besorolását, de negatív kilátással. Ez azt jelenti, hogy
Románia egyetlen lépésre van a bóvlitól, s ha rontanak a besorolásán, az jelentősen megdrágíthatná az államadósság finanszírozását és csökkenthetné a befektetői bizalmat.
A hitelminősítő külön kiemelte, hogy a gyengülő gazdasági növekedés és az emelkedő üzemanyagárak másodkörös inflációs hatásai súlyos kockázatot jelentenek. A magasabb energiaárak visszafogják a fogyasztást, növelik a vállalati költségeket, és végső soron az állami bevételeket is csökkentik. Eközben a kamatköltségek emelkedése tovább rontja a költségvetési egyensúlyt.
A román kormány tehát egyre szűkülő mozgástérben próbál lavírozni: egyszerre kellene fékeznie az inflációt, stabilizálnia az üzemanyagárakat és csökkentenie a költségvetési hiányt. Az eddigi lépések azonban inkább rövid távú tűzoltásnak tűnnek, nem kezelték a probléma gyökerét.
A jelenlegi helyzet egyik legfontosabb tanulsága, hogy az árakba való közvetlen beavatkozás önmagában nem elegendő, ha a külső környezet romlik és a belső pénzügyi egyensúly is sérülékeny. Románia példája jól mutatja, hogy az üzemanyagpiac manipulálása könnyen visszaüthet – különösen akkor, ha közben az ország már a bóvli kategória szélére sodródik.
