Irán kőkemény szövetségest kapott: az olajpiacra végzetes csapást jelentő lezárással kezdenének – ez Hormuznál is jobban fájhat
Tovább fokozhatja a nyomást a világkereskedelmen Irán, miután nemrég a Teherán támogatását élvező jemeni húszik is beszálltak az iráni háborúba, és a legfelsőbb iráni vezető, Modzstaba Hamenei egyik tanácsadója azzal fenyegetett, hogy Irán szövetségesei lezárhatják a Bab el-Mandeb-szorost úgy, ahogy Irán a Hormuzi-szorossal tette.
A Bab el-Mandeb szorost nem először zárnák le a húszik
A Bab el-Mandeb szoros északkeleten Jemen, délnyugaton pedig Dzsibuti és Eritrea között helyezkedik el, Afrika szarván. A legszűkebb pontján 29 kilométer széles, ami két hajózási folyosóra korlátozza a forgalmat, és gyakorlatilag az Irán által támogatott jemeni húszik ellenőrzése alatt áll.
A húszik már korábban is képesek voltak megzavarni a Vörös-tenger déli bejáratának számító hajózási folyosó forgalmát, ahol a globális tengeri kereskedelem több mint 10 százaléka halad át békeidőben. Noha az Egyesült Államok és szövetségesei légicsapásokkal igyekeztek megnyitni az átjárót, a húszik jelentette kockázatot nem sikerült teljesen megszüntetni, igaz, egyes konténerhajók haditengerészeti kísérettel ott keresztül tudtak hajózni.
Az Izrael gázai műveletei miatt indított húszi támadások az elmúlt években az energiaszállítmányokat nem érintették, ahogy a kínai hajók is használhatták az átjárót, ám olyan logisztikai óriáscégek, mint az A. P. Möller – Maersk inkább a Jóreménység foka felé vezető kerülő utat választották.
A Bab el-Mandeb szoros jelentősége pedig most még inkább felülértékelődik, hiszen a Hormuzi-szorost megkerülő szaúdi menekülőút is azon vezet keresztül.
A rakományaikat az olajmonarchia nyugati oldalán felvevő óriástankerek csak a szoroson keresztül tudják elhagyni a Vörös-tengert, ugyanis a Szuezi-csatornán csak kisebb olajszállító hajók férnek át.
Oda a szaúdi menekülőút is, ha lezárul a szoros
A Bab el-Mandeb lezárása miatt Szaúd-Arábia kevesebb olajat tudna exportálni, ráadásul a Vörös-tengeren rekedt óriástankerek hiánya az elérhető olajkészletek szállítását is megnehezítené és még drágábbá tenné az elérhető tankerek bérlését. Az S&P Global adatai szerint ugyanakkor a szaúdi olajszállítások zömét az állami Bahri tankerei végzik, így a többi óriástanker piacán limitált lehet az árak emelkedése. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a globális óriástanker-flotta mintegy 9 százaléka, nagyjából 80 hajó nem képes elhagyni a Perzsa-öblöt.
A Lloyd’s List írása szerint azonban a Mexikói-öböl partjairól is indulnak már kisebb tankerek a Távol-Kelet felé, ami nem megszokott, ilyesmi inkább akkor fordul elő, ha a legnagyobb hajók nem elérhetők.
A Vörös-tengeren keresztül lebonyolított olajexport csökkenése pedig a szaúdi olajtermelés további korlátozását idézheti elő, aminek újraindítása és felpörgetése időigényes feladat még a harcok lezárulta és a forgalom újraindulása után is.
Az Afrika megkerülését igénylő kerülő út pedig a szállítmányok lassabb mozgását eredményezheti és minden Európa és Ázsia között kereskedett árucikket megdrágíthat. Ráadásul szemben a húszik 2023-as és 2024-es támadásaival, most a konténerhajók üzemanyaga is igencsak szűkössé válhat, viszonylag gyorsan.
Amikor az Egyesült Államok légicsapásokat intézett a húszik ellen, akkor sokan azt is felvetették, hogy a jemeni lázadók jelentette veszélyt nem lehetséges pusztán a levegőből megszüntetni.
