Egyablakos cégalapítás Horvátországban
Jó hír azoknak a vállalkozásoknak, amelyek azt fontolgatják, megvetik a lábukat Horvátországban: egyablakos rendszerben is lehetőség van a cégalapításra, igaz, egyelőre csak négy nagyvárosban, Zágrábban, Splitben, Rijekában és Eszéken. Az eljárás menete a www.hitro.hr honlapon angol nyelven is megtalálható, illetve a formanyomtatványok, valamint a befizetési szelvények ugyanitt letölthetők. Céget kül- és belföldi természetes vagy jogi személy egyaránt alapíthat. A társaság lehet száz százalékban hazai és külföldi, illetve vegyes tulajdonú. A bejegyzéshez – s különösen az alapító okirat elkészítéséhez – tanácsos ügyvéd segítségét igénybe venni – szögezte le lapunknak Sült Tibor, a Zágrábban dolgozó vezető külgazdasági szakdiplomata.
Az alapító okirat elkészítéséhez egy sor kérdést előzetesen kell tisztázni: meg kell határozni a cég teljes és rövidített nevét. Fontos, hogy a cég megnevezésében a Hrvatska vagy a Croatia szó használatát külön engedélyeztetni kell, s idegen szavak csak akkor kerülhetnek a cég megnevezésébe, ha ezek a külföldi anyacég nevében is szerepelnek. A cégbejegyzéshez meg kell adni a vállalat székhelyét is.
Tisztázni kell előre az alapítandó társaság tevékenységi körét is. Ezt a TEÁOR-hoz hasonló horvát nómenklatúra szerint kell meghatározni, illetve bejegyeztetni a statisztikai hivatalnál a statisztikai jelzőszám kiváltásakor a fő tevékenység megjelölésével.
A cég bejegyzéséhez meg kell nevezni a társaság formájától függően az ügyvezető(k) személyét, az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjait. Horvátországban kétféle munkavállalási engedély létezik, ugyanis a többségi tulajdonos ügyvezetői feladatainak végzésére úgynevezett üzleti engedély kérhető. A Horvátországban bejegyzett társaságoknál munkaviszonyban álló külföldi állampolgároknak kiadható munkavállalási engedélyek számát tevékenységenként kvótákhoz kötik. Ezeket minden évben meghirdetik.
Ezt követően – a kiválasztott horvát kereskedelmi banknál – egy ideiglenes „nonrezidens” számlát kell nyitni, és arra külföldről át kell utalni az alaptőkét (készpénzben nem lehet befizetni). Részvénytársaságot (d. d.) 200 ezer kuna, korlátolt felelősségű társaságot (d. o. o.) 20 ezer kuna deviza-ellenértékével lehet alapítani (egy kuna = 34,05 forint).
A cégjegyzékbe való bejegyzéshez szükséges – két példányban kitöltött és közjegyzővel hitelesített – formanyomtatványt a cég székhelye szerint illetékes regionális, illetve fővárosi cégbíróságon kell benyújtani horvát nyelven. A cégbíró előírhatja az adatok meghatározott időn belüli módosítását, illetve a hiány pótlását. A cégbíróság a bejegyzést köteles gyorsan elvégezni, a gyakorlatban ez 2-3 hét.
A bejegyzési határozat kézhezvételét követően el kell készíttetni a cég pecsétjét, az állami statisztikai hivatalban statisztikai számot kell kérni. A bejegyzési határozattal, a pecséttel és a statisztikai számmal aktiválhatják az aláírók a cég bankszámláját, amelyre áthelyezik az ideiglenes nonrezidens számlán lévő alaptőkét.
Ezt követően be kell jelentkezni az adóhivatalhoz, a nyugdíj- és egészségbiztosítási intézethez, s meg kell szerezni a tevékenység folytatásához esetleg előírt engedélyeket. A külkereskedelemre bejegyzett cégeknek a vámhivatalnál vámhatósági számot kell kérniük. (NVZs)
Kft.-alapítási költség*
- a bejegyeztetés teljes költsége (ügyvédi, közjegyzői költség, cégbírósági illeték, közzétételi díj stb.): 15-20 ezer kuna (2000-2700 euró)ebből:– ügyvédi költség: 10-13 ezer kuna
– közjegyzői díj: az alaptőke összegétől függ
– cégbírósági illeték: 400 kuna
– közzétételi díj: 810 kuna
* Az alapítási költségek a cég bankszámlájának aktiválása után a cégben költségként elszámolhatók, ám ügyelni kell arra, hogy a készpénzben fizetett egyes számlák értéke ne haladja meg az 5000 kunát (e feletti összeget a cégek készpénzben nem fizethetnek ki).
– ügyvédi költség: 10-13 ezer kuna
– közjegyzői díj: az alaptőke összegétől függ
– cégbírósági illeték: 400 kuna
– közzétételi díj: 810 kuna
* Az alapítási költségek a cég bankszámlájának aktiválása után a cégben költségként elszámolhatók, ám ügyelni kell arra, hogy a készpénzben fizetett egyes számlák értéke ne haladja meg az 5000 kunát (e feletti összeget a cégek készpénzben nem fizethetnek ki).-->


